Szociális kiadás

A Miau Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

Az alkalmazás/megoldás címe

A legtöbb szociális kiadással rendelkező hat tagállam közül melyik ország szociális helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa2.xls

Feladatom előtörténete

A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc hívta életre a szociális hálót. Célja nem más, mint a munkahelyek létrehozása, a teljesítmény növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Ez így nagyon szépen hangzik, de ne felejtsük el e kérdés kapcsán felmerülő befolyásoló tényezőt: a politikusok érdekeit.

Szociális érzékenységem, valamint a téma iránti érdeklődésem folytán választottam az uniós tagállamok szociális helyzetének vizsgálatát.

Feladatommal először azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy Magyarország erején felül költött e szociális kiadásra 2007-ben, illetve Magyarország a legtöbb szociális kiadást produkáló 6 tagállam között van e? Ezekre a kérdésekre a forrásdokumentumban választ adtam. A fő kérdésem azonban a következő volt: A szociálisan legérzékenyebb 6 tagállam megállapítását követően elvégzendő hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy ezek közül mely ország(ok) szociális számlájának helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?

Vizsgálatom első lépéseként összegyűjtöttem az EU 27 szociális kiadások elemeire, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételre vonatkozó adatot.

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Azt gondolom, hogy az egyes tagállamok állampolgárai részéről jogos elvárás az, hogy a társadalom legégetőbb kérdéseiben próbáljanak segítő kezet nyújtani a politikusok, akiknek nagy felelősségük van abban, hogy az országuk szociális számláját fenntartható állapotban tartsák. A fenntarthatóság fontos feltétele a megfelelő gazdaságpolitika is, enélkül az állam nem jut elegendő szociális bevételhez, egyre kevesebb összeget tud szociális kiadásokra fordítani, ami komoly feszültségeket teremt, hiszen a felelőtlenül cselekvő kormányzat egyre nagyobb szegénységbe taszítja az ország állampolgárainak tömegét. Ennek elkerülése érdekében fontos lenne, hogy az egyes tagállamokban megválasztott kormányzat érdekektől mentesen végezze a munkáját.

Napjaink legégetőbb társadalmi problémái a szegénységhez kapcsolódnak:

* a foglalkoztatásból kívül-rekedtek,
* a lakhatásukban veszélyeztetettek,
* a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek,
* a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak,
* a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek,
* a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők segítése.


  • 1. Egy egyszerű számítás elvégzése mellett döntöttem annak érdekében, hogy megállapíthassam a legtöbb szociális kiadást produkáló 6 tagállamot. Készítettem egy rangsor táblázatot, ahol a legtöbb "rossz" helyezést, vagyis a legnagyobb pontszámmal rendelkező 6 tagállamot választottam ki, így jutottam el az alábbi sorrendhez:
* 1. Olaszország,
* 2. Nagy-Britannia,
* 3. Észtország,
* 4. Lengyelország,
* 5. Magyarország
* 6. Lettország. 

Saját elképzelésem szerint minden objektum minden egyes tulajdonságához, a későbbi attribútumokhoz helyezést rendeltem. Vagyis azt gondoltam, hogy az alábbi tételeknél a minél kevesebb, annál jobb elve érvényesül, hiszen ezen kiadási tételek a szegénységhez kapcsolódó kiadások.

*„Hátrahagyottak”= legkevesebbet Észtország költi az 1,2%-val,
*„Lakhatás”= legkevesebbet Magyarország költ a 37,8%-val,
*„Öregség”= legkevesebbet Észtország költi a 0,8%-val,
*„Rokkantság” = legkevesebbet Lengyelország költi a 4,5%-val,
*„Munkanélküliség”= legkevesebbet Észtország költi az 1,2%-val,
*„Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés”= legkevesebbet Olaszország költi a 6%-val.

Az alábbi tételeknél az a jó, ha magasabb kiadással számolunk, hiszen ezek a tételek az állampolgárok egészségét, munkaképességét, valamint a társadalom újratermelődését elősegítő szociális kiadási tételek.

*„Betegség/egészség gondozás” = legtöbbet Észtország költi a 33,4%-val,
*„Család/gyermek” = legtöbbet Lettország költi az 1,1%-val.


  • 2. A rendelkezésemre álló attribútumok közül a munkanélküliségre vonatkozó kiadási tételt tartottam meghatározónak. Álláspontom szerint ahol alacsony a munkanélküliségre történő kiadás, ott magas a foglalkoztatottság, azaz magas a szociális összbevétel, hiszen főszabályként a szociális bevételek munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, kisebb hányadban a költségvetés ad támogatást. Azt gondoltam tehát, hogy ahol magas a foglalkoztatottság, vagyis alacsony a munkanélküliségre történő kiadási tétel, ott a szociális számla is fenntartható állapotot mutat. E feltételezésemmel az alábbi sorrendhez jutottam.
*1.Észtország, ahol a GDP 1,2%-kát költik munkanélküliségre,
*2.Olaszország, ahol a GDP 1,8%-kát költik munkanélküliségre,
*3.Nagy-Britannia, ahol a GDP 2,1%-kát költik munkanélküliségre,
*4.Lengyelország, ahol a GDP 2,2%-kát költik munkanélküliségre,
*5.Lettország, ahol a GDP 3,3%-kát költik munkanélküliségre,
*6.Magyarország, ahol a GDP 3,4%-kát költik munkanélküliségre.

Előzetesen, elemzési módszer nélkül - az említett országok és a feltételezésem ismeretében - azt gondoltam, hogy Észtország, Olaszország és Nagy-Britannia szociális számlája egyensúlyi állapotban van, míg Lengyelország, Lettország és Magyarország egyenlege valószínűleg inkább deficitesnek mondható.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

  • Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
  • Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 8
  • A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^8=282429536481

A válaszokat befolyásoló tényezők

Európa szociális védelmének elősegítésére és a gazdasági-szociális kohézió erősítésére tett intézkedések eredményeinek követését szolgálja az ESSPROS, ami a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerét jelenti. Az ESSPROS átfogó információkat nyújt a társadalmi juttatásokról, azok finanszírozásáról, valamint a szociális védelem egységes értelmezését szolgálja. Az Eurostat ennek értelmében foglalta össze a szociális kiadási tételeket az alábbi bontás szerint.

  • Betegség/egészség-gondozás,
  • Rokkantság,
  • Öregség,
  • Hátrahagyottak,
  • Család/gyermek,
  • Lakhatás,
  • Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
  • Munkanélküliség,
  • Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

Feladatom által érintett célcsoportok

Feladatom szélesebb rétegeket szólít meg. Információval szolgálhat a gazdasági szakembereknek, szakértőknek, az EU szociális és munkaügyi biztosának, de a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek is.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

A megoldás gyakorlati hasznossága

Munkámmal a tagállamok szociális számláinak egyenlege egyszerűen meghatározható és ebből megállapítható, hogy az egyes tagállamok szociális kiadásai milyen irányban, milyen mértékben térnek el az idealizált egyensúlyi helyzettől, azaz a tagállamok szociális számláinak fenntarthatóságáról kaphatunk összefoglaló képet. Az eredményből szociológiai következtetéseket is le lehet vonni, így munkám nemcsak a gazdasági szakembereknek, a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek nyújt iránymutatást, a szociológusok számára is hasznos információval szolgál.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Annak érdekében, hogy választ kaphassak vizsgálatom tárgyát képező kérdésre a COCO elemzést hívtam segítségül. Első lépésben meghatároztam az objektumokat, az attribútumokat és a magyarázandó tényezőt. Lépések:

  • 1. A feladat rövid bemutatása
  • 2. Adatok rendszerezése, adattábla elkészítése
  • 3. Pivot tábla elkészítése
  • 4. Az alapadatok alapján rangsor tábla elkészítése
  • 5. COCO tábla elkészítése a SOLVER futtatásával
  • 6. A COCO táblában található értékek értékelése
  • 7. A tagállamok magyarázó attribútumait összegeztem, majd összevetettem a rendelkezésemre álló szociális összbevétel adattal. Ennek segítségével választ kaptam arra, hogy a szociálisan legérzékenyebb 6 tagállam szociális számlájának egyenlege egyensúlyi, deficites vagy szuficites állapotban van e.

Eredmény

A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútumok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam közül Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra. Észtország szociális számlája azonban deficites, azaz a rendelkezésére álló jövedelméből többet költött a védelmi rendszerre, míg Lettország szociális számlája szuficites, vagyis a szociális kiadásokra rendelkezésre álló jövedelmét nem költötte el teljes egészében.

Vizsgálatomat az EU 27 tagállamaira is el tudom végezni, ezáltal könnyedén össze tudom hasonlítani az európai tagállamok szociális számlái egyenlegének helyzetét.

Következtetés

A rendelkezésemre álló adatokat figyelembe véve megállapítottam, hogy a vizsgálatom tárgyát képező 6 tagállamból négy tagállam rendelkezik egyensúlyi állapotban lévő szociális számlával.

A kapott eredmény szerint Nagy-Britannia hosszú távon is fenntartható szociális számlát tudhat magáénak, hiszen szociális számlájának egyenlege egyensúlyi volta mellett az eltérés pozitív irányba történő eltérését mutatja.

A másik három ország ugyan egyensúlyi állapotú szociális számlával rendelkezik, mégis negatív irányba történő eltérést realizálhatunk. Ahhoz, hogy a kérdéses három tagállam is hosszú távon fenntartható állapotot érjen el mindenképpen fontos feltétel, hogy kiadásait a rendelkezésére álló összbevételeiből oldja meg. A Nagy-Britanniától történő eltérés elhanyagolható, de e három ország a költségvetési fegyelem fellazításával könnyen deficites helyzetbe kerülhet.

A deficitet mutató Észtország -12%-os eltérése még nem mondható súlyosnak, inkább átlagosnak gondolnám, a szuficitet mutató Lettország +3%-os eltérését is inkább az átlagos jelző illeti. Hosszú távon azonban mindkét országnak törekednie kell arra, hogy az eltérést ne mélyítse tovább. Megfelelő gazdaságpolitikai lépésekkel, költségvetési fegyelemmel a helyzet még javítható.

Mindebből azt a következtetést vontam le, hogy nem állta meg a helyét az a feltételezésem, ami szerint az alacsony munkanélküliségi kiadás a szociális számla fenntartható egyenlegéhez vezet. Ugyanis vizsgálatom során megállapítottam, hogy Észtország munkanélküliségre történő kiadása volt a legalacsonyabb ennek ellenére deficites szociális számlával rendelkezik, míg Nagy-Britannia a 3. helyezést érte el e kiadási tétel vizsgálatában és mégis fenntartható szociális számlát realizálhat.

Jól látszik, hogy szemben a feladat megoldás jelenlegi helyzete részben leírt lehetséges kiértékelési metódus eredményével, a COCO módszerének alkalmazásával részben más eredményhez jutottam, mint amire számítottam.

Bár a vizsgálat előtt Nagy-Britanniát és Olaszországot az egyensúlyi szociális számlával rendelkező országok közé soroltam nem tudtam megmondani teljes bizonyossággal, hogy az egyes országok számlája milyen helyzetben van, mint ahogyan azt sem, hogy melyik tagállam számlája mutat fenntartható állapotot. Ezt csak és kizárólag a COCO szakértői módszer használatával tudtam feltárni.

Vita

Az eredmény felettébb meglepett, mivel vizsgálatom eredményeként a szociálisan legérzékenyebb országok között, az előkelő 2. helyet Nagy-Britannia foglalta el. Előzetesen azt gondoltam, hogy az angolszász rendszer nem a szociális érzékenységéről híres, hiszen Nagy-Britannia az egészségügyi ellátórendszere kivételével "reziduális" jóléti állam típusához tartozik. Az itt működő jóléti rendszer a magán jóléti ellátásokat ösztönzi, az akut piaci kudarcok kezelésére azonban korlátozza a felelősséget. Kizárólag a rászorultaknak nyújt segítséget és célzott ellátások rendezésére korlátozódik.

Felhasznált dokumentumok

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx

Személyes eszközök