Ideális szakértői rendszer

A Miau Wiki wikiből

Az ideális szakértői rendszer az oktatás kapcsán:

  1. folyószöveges forrást alakít át strukturált üzenetekké (szabályokká)
  2. csak olyan forrást alkalmaz, melynek érthetősége meghaladja az átlagos olvasói szintet
    1. vagyis ahol, a kombinatorikai tér mérete rel. nagy
    2. a következmények megoszlása nem triviális (pl. 1 igen, n-1 nem)
    3. minél több variációnak van valós következménye
    4. a célcsoport és az alkalmazási élethelyzet felismerhető
    5. a következmények bizonyítása a forrásszöveg idézeteivel fontos [1]
  3. attribútumai (alkérdései, oszlopfejlécei) közérthetők és léteznek rájuk válaszopciók
  4. főkérdése közérthető és léteznek rá válaszopciók
  5. a válaszopciók mindenkor kihagyás- és átfedés-mentesen fedik le a logikai teret

Vagyis, ahol az EGO elvei érvényesíthetők...

Egy-egy szakértői rendszer akkor helyes, ha másnak kiadva a forrásdokumentumot, ugyanerre a kombinatorikai térre és ugyanerre a következtetés-sorozatra kell, hogy jusson a bármely másik szakértő is...

Az ideális alapdokumentumok az, amelyben sok a HA-szócska! Hiszen ezek utalnak a feltételekre, elágazásokra... Persze a magyarban az AMENNYIBEN, az ÉS, a VAGY, a NEM, az ESETLEGESEN, a NÉHA, ESETENKÉNT, KÜLÖNBEN, RÉSZLEGESEN, EGYRÉSZT/MÁSRÉSZT, PÉLDÁUL, GYAKRAN, NEM MINDIG, NEM MINDEN ESETBEN, ZÖMMEL, RÉSZBEN, OLYKOR, ..., stb. is logikai terekre (szabályokra) utal...

A szakértői rendszerré való folyószöveg átalakításának céljai: a kommunikációs szakemberek felkészítése

  1. a strukturált gondolkodásra
  2. a teljeskörűség kezelni tudására és akarására
  3. a felhasználóbarátságra
  4. a felhasználás hatékonyságára

A KMT-s képzés esetében (Kommunikációs rendszerek és hálózatok tantárgy):

  1. a témakör legyen a tárgy idézőjelek közé foglalt nevéhez kapcsolódó google találatok alapján elkészítve
  2. vagyis legyen minél mélyebb műszaki informatikai karakterű
  3. olyan, ahol a Hallgatónak nincs megfelelő alapismerete
  4. a strukturálási kísérlet során mégis a témakör szóvivőjévé képes válni
  5. mert képes világos élethelyzetekre testre szabott tanácsot adni...
  6. vagyis képes arra, amire a folyószövegek zöme egyáltalán nem, ill.
  7. egy része folyószövegesen csak nehezen érthetően...

A feladattal az is cél, hogy a leendő kommunikációs (és nem kommunikációs, de kommunikációra kényszerülő) szakemberek ráébredjenek arra, mennyire sok és mennyire kevéssé egyértelmű közlést találnak az eddigi (hagyományos és legitim/elfogadott) dokumentumok között. Ezen elborzadva talán saját kommunikációjukban az egyértelműség egyre fontosabb szerepet kap majd hosszú távon (vö. Ki vigyáz az őrzőkre, avagy hivatalos akkreditációs segédanyagok által kiváltott kérdéstömegek [2]...


Szakértői rendszerek szerepe a tudománytörténetben és az innovációban


Tudomány és innováció

I. rész: A tudás illúziója

A tudományos eredmények nem csekély része folyószöveges publikációk keretében áll rendelkezésre (vö. könyvtár, internet). Ennek ellenére tudástranszfer-kísérletekkel bizonyítható, melyek keretében szakértői rendszerek előállítása, vagyis kombinatorika terek összefüggésrendszerének feltárása a cél, hogy a folyószövegek nem tartalmaznak, mert nem is tartalmazhatnak megfelelő mennyiségű utalást arra, egy rendszer milyen inputjai milyen outputra vezethetnek. Még tényadatok alapján sem feltétlenül értelmezhetők nyelvileg folyamatosan és virtuóz módon kezelt rendszerek. Tudás tehát csak az, ha valami forráskódba (képletbe) zárható, mert ez kihagyás- és átfedés-mentesen, veszteség nélkül kezelhető, módosítható, bővíthető. Ami nem ilyen közlés, az művészeti tevékenység lenyomata. A tudomány valódi eredményeinek archiválás, konzerválása tehát a strukturáláson keresztül szavatolható, ha adott esetben van egyáltalán bármi is, ami már értéknek számít. Ez a fajta gondolkodásmód a tudásmenedzsment innovációja (pl. http://miau.gau.hu/miau/165/szr_ellenszamitassal.xls, vagy http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=czaba <http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=czaba>)


II. rész: Ki vigyáz az őrzőkre

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=komar <http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=komar> A tudomány és az innováció között szakadék van, mert a tudományért felelős intézményrendszerek, vagyis pl. az egyetemek, a tudás fellegvárai nem képesek megfelelő szabályokat alkotni és ezek mentén működni...


III. rész: A hasznosság-fogalom esetlegességei

Hallgatók ezreivel kapcsolatban szerezett tapasztalatok (s számos interjú innovatív gondolkodókkal) bizonyítani látszik, hogy a legtöbb ember nem képes hasznosságfogalmakat alkotni. Diplomás tömegek nem értik, mit jelent két megoldás hasznosság-különbözete, s milyen hasznosságmérték esetén érdemes egyik megoldásról átállni egy másikra...

Személyes eszközök