HR:foglalkoztatás3

A Miau Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hazai foglalkoztatás vizsgálata a különböző foglalkoztatási és bér adatok, illetve az aktív népesség viszonyított gazdasági aktivitása, GDP (PPP) és a GDP volumenindex közötti összefüggés vizsgálata alapján, a hasonlóság elemzés módszerével a KSH adatai alapján.

A feladat előtörténete

A tavaly bekövetkezett gazdasági világválság erőteljesen kihatott a magyarországi munkaerő foglalkoztatásra is. Mivel HR területen folytatom tanulmányaimat és munkám is kapcsolódó, az érdekel, hogyan vizsgálhatók a hazai foglalkoztatás munkaerő számai, a rugalmas és rugalmatlan foglalkoztatási formák. Feladatomban ehhez segítségül az elmúlt kilenc év foglalkoztatási, bér, illetve GDP adatait használtam.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A kiválasztott feladatot az eddig tanultak és a szakirodalmi utalások alapján nem tudtam megoldani. Tehát a következőkben bemutatandó hasonlóságelemzést nem tudom más eredményekhez viszonyítani.

TANULSÁGOS feladat: ha nincs best practice, az olyan, mintha iránytű nélkül keresünk mozgó célpontot. Jelen esetben is a munkanélküliségről nem a GDP-modellek tanulási pontossága, hanem a lépcsők alakulása adhat további felismerésekre alapot adó jeleket. A modellek pontossága, ill. pontatlansága sokkal inkább azt jelzi, hogy nem (csak) a munkanélküliségi adatok voltak a fontos tényezők a GDP változasai mögött...

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatok kiválasztásánál azt vettem figyelembe, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a összes foglalkoztatásra, illetve egyes foglalkoztatási csoportokra.

Objektumok (sorok)

Az adatok a 2000-2008. közötti időszakot ölelik fel éves lebontásban.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladathoz felhasznált adatokat a KSH nyilvános adatbázisából gyűjtöttem le. (Teljes munkaidős foglalkoztatás, részmunka, határozott/határozatlan idejű munka, foglalkoztatottak és munkanélküliek száma, bruttó átlagkereset, minimálbér) Továbbá GDP (PPP) – a magyarországi GDP dollárbeli értéke vásárlóerő-paritás alapján került kiszámításra, és GDP volumenindex – GDP reálváltozása, a termelés volumenének változását mutatja. Az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás százalékát a gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitási értékeinek hányadosából kaptam.

A feladat által érintett célcsoportok

A foglalkoztatás alakulásának vizsgálata, illetve eredményei első sorban az állam, továbbá munkáltatók, bizonyos állami szervek (Szociális és Munkaügyi Minisztérium), esetleg munkaerő kölcsönző cégek, HR területen dolgozók számára lehet előnyös.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A foglalkoztatás alakulásának elemzése segítséget nyújthat a munkaerő kínálati és keresleti lehetőségek pontosabb felméréséhez, illetve a hatékonyabb munkaerő gazdálkodáshoz.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Először meghatároztam a használandó objektumokat és attribútumokat, majd a szükséges adatokat legyűjtöttem. Négy táblázatot készítettem, mivel az x attribútumokat más-más y adatokkal kívántam összevetni. Az elsőnél az aktív népességhez viszonyított gazdasági aktivitás értékei az alaptáblában lévő gazdaságilag aktívak és a népesség gazdasági aktivitásának hányadosából adódik. A harmadik és negyedik táblában a százalékos változás adatokat úgy kaptam, hogy az alapadat oldalon lévő változási értékek alapján a GDP volumen A táblában az előző évet mindig 100 %-nak vettem és abból vontam le az adott év volumenindex százalékát, így megkapva a két év különbségét. A GDP volumen B táblázatban a különbségek az adott év értéke és az azt megelőző év értékéből származnak (ezért sem lehetett így a 2000. évre vonatkozóan adatokat generálni). Ez után a metaadatbázis értékeiből kiindulva becsléssel megállapítottam az irányokat (0 – minél kevesebb, annál jobb; 1- minél több, annál jobb), vagyis, hogy egyes attribútumoknál melyik a kedvezőbb. Az irányok alapján a SORSZÁM függvényt használva rangsort állítottam fel. Továbbá egy lépcsős táblázatot és ezen táblázat adatai közti különbségek táblázatát készítettem el a célfüggvényhez, amely a becsléshez nyújt segítséget. A célfüggvény adatait az FKERES függvény alkalmazásával a lépcsős tábla és a rangsorok értékei alapján kaptam meg. A sorok összegei adták a becsült értékeket, ennek a tényadatokkal vett különbsége az eltérések összege. Beállítottam a SOLVER-t, hogy a célcella értéke (eltérések összegének négyzete) minél kisebb legyen. Közben a szükséges korlátozó feltételeket is megadtam. Vizsgálatomban legfőképp arra voltam kiváncsi, hogy a rugalmas (atipikus), illetve a rugalmatlan (tipikus)foglalkoztatái formák hogyan viszonyulnak egymáshoz és a GDP alakulásához.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A százalék táblában a becslés, illetve tényadatok közötti eltérés kisebb mértékű, vagy teljesen minimális, tehát összefüggést sikerült találni.Nem meglepő módon a 2008-as adatok a legrosszabbak foglalkoztatási szempontból, ami a teljes munkaidős foglalkoztatást, a munkanélküliséget illeti. Az összes foglalkoztatottak száma a 2006-2007. év jelentős növekedése után a válságnak köszönhetően esett. A 2006-os évet nevezhetjük a csúcsnak, akkor volt a gazdasági aktivitás a legnagyobb, teljes munkaidős foglalkoztatás, foglalkoztatás a legmagasabb. Megfigyelhetjük, hogy a teljes munkaidős és részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a határozott/határozatlan munkaidős foglalkoztatás között ellentétes mozgás iránya: amikor az egyik esik, a másik emelkedik, igazodva az aktivitáshoz. Ha az aktívak száma csökken, növekszik a részmunkaidős és a határozatlan munkaidejűek száma. A 2003. és 2005. évi adatok érdekesek, mivel az alapadatok és sorrendjük eltérőek, a becslés során mégis azonos értékek keletkeztek. Ez abból adódhat, hogy habár 2005-ben a foglalkoztatás kevesebb volt, mint 2003-ban a gazdasági aktivitás mégis magasabb, ami következhet a népesség számának alakulásából. A GDP (PPP) munkalapon a tény és becslés adatok szinte teljesen azonosak, tehát itt is létrehozható a modell. Látható, hogy a legtöbb attribútum értéknél az egyes években szinte semmi különbség nincs, noha az egy főre eső GDP, vagyis a fogyasztás nő. Ez az átlagkereset, illetve a minimálbér-növekedéssel, még ha a foglalkoztatottak száma csökken is. A GDP volumen A munkalapon lévő adatoknál az egyes évek százalékai az előző évhez viszonyított változás. A B táblánál a százalékok két egymást követő év különbségéből tevődnek össze. Az A verziónál a becslés és a tény közti különbség elenyésző, a B esetében sokkal jelentősebb, amely az összes variáció közül a legmagasabb. Az A variációnál láthatjuk, hogy a GDP volumenindex változása egyre csökkenő tendenciát mutat, tehát a GDP az előző évhez képest mindig kevésbé növekszik, 2008-ban pedig már negatív irányba fordul át. 2001. és 2004. évi becslések eltérése a kiemelkedő. A B verzióban már több év becslése és a tényadat között van különbség.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A foglalkoztatás alakulásának elemzésére mind a négyféle mátrixvariáció alkalmas. Három mátrixvariáció esetében a becslés minimális mértékben tér el a tényadatoktól. A volumen B munkalapon található számításoknál viszont a különbség nagyobb, mint a többi esetben, ami négy év becslési eltérései miatt jelentkezett. 2001. és 2006. alulértékelt, 2002. és 2004. túlértékelt a változás. A 2001. és 2004. évek alul-, illetve túlértékeltsége az A adatok esetében is igaz. A GDP (PPP) segítségünkre lehet a foglalkoztatás változásának tanulmányozásában, de mivel ez a fogyasztást veszi alapul, így inkább a minimálbér és a bruttó átlagkereset változása határozza meg. A gazdasági aktivitás, illetve volumenindex változása alaposabb segítséget nyújthat. A gazdasági aktivitás változása egyenesen arányos a foglalkoztatás alakulásával. A 2006-os érték a legmagasabb mind a teljes foglalkoztatás, mind a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás esetében. Érdekes megfigyelni, hogy a teljes munkaidős és határozatlan idejű foglalkoztatás mindig fordítottan arányosan alakul, a részmunkaidős, illetve határozott munkaidős foglalkoztatással összevetve. Az is látható, hogy a foglalkoztatottak száma az utóbbi két évben csökkent, pedig a világválság hatásai csak 2008 végén kezdtek komolyabban jelentkezni hazánkban.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Természetesen ahhoz, hogy még pontosabb összehasonlításokat, tendenciákat tudjunk meghatározni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak térségekre, iparágakra, foglalkozásokra, esetleg cégekre (nem csak a nagyvállalatok, hanem a kis és középvállalatok esetében is) való lebontásával, illetve az évek további negyedévekre, hónapokra történő osztásával még jobban nyomon követhetők a változások. Sajnos még így sem kaphatunk azonban teljes képet, hiszen a szürke és fekete gazdaságban dolgozók meghatározása csupán becslés útján lehetséges.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/2008:L%C3%A9tsz%C3%A1mtervez%C3%A9s http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Gazdasag_es_Tarsadalomtudomanyi_Kar/2008/Finna_Henrietta/tezis_hun.pdf

nyilatkozat és kitöltési segédlet

Személyes eszközök