HR:betegnap

A Miau Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

A feladat előtörténete

A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése. Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak. Jelenleg a betegnapok alakulását, csak a költséghelyek közötti összehasonlítással és az időszakos orvosi vizsgálatok eredményeivel mérjük, vizsgáljuk. (időszakos orvosi vizsgálatok esetében van olyan terület, ahol az átlagnál sűrűbben kötelező a szűrés, mert pl. vegyi anyagokkal vagy hangosabb gépekkel dolgoznak az adott területen) Ezek az elemzések egyértelműen azt mutatják, hogy a többműszakos munkarendben dolgozó költséghelyek munkavállalói a "betegesebbek", de azon belül az összetételt sajnos nem elemzik.

Fontos megtudni, hogy a jelenlegi mutatószámokra valóban a munkarend van alapvető hatással, vagy esetlegesen más tényezők is befolyással vannak erre.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

Objektumok (sorok)

Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumként a következő adatokat adtam meg:

  • a vizsgált személy életkora,
  • ledolgozott éveinek száma a cégnél,
  • milyen munkarendben dolgozik,
  • betegségnapjainak száma 2008-ban.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A betegnapok alakulásánál ez a feladat segít kilépni a "rögzült" sémákból. Egyéb tényezők figyelembe vételére is lehetőség nyílik, mint pl. az életkor, a munkaviszony fennállása. Érdemes lehet még több tényező összegyűjtése - nem, munkakör, besorolási bér, szabadság nap, családi állapot stb., és ezek alapján egy részletesebb elemzés elvégzése - ennek eredménye felhasználható lehet a munkaerő kiválasztásnál is, ahol jelenleg "csak" a személyes kompetenciák kerülnek vizsgálatra. Fontos elemzési terület lehet ez, hiszen a betegállomány jelentős költségvonzattal jár, ami mögött nincs teljesítmény, a munkaerő tervezés, a munkaszervezés lehetőségét nehezíti.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:

  • 0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
  • minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
  • minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat számomra meglepő eredményt hozott, abban a tekintetben is, hogy ha ezt az elemzést a munkakörömben használhatóvá tehetem, alapvetően megkérdőjelezhető a több műszakos munkarendben dolgozók eddig indokoltalanul magasnak nevezett betegségnapjainak száma. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy ha a teljes létszámot elemezném, nem ezt az eredményt kapnám.

Elemzésem alapján:

  • megállapítható, hogy az a feltételezés, mely szerint az életkor magasabb volta növeli a betegnapok számát, nem igaz;
  • két dolgozó esetében nagyon minimálisnak nevezhető a betegségnapok száma, akik mindketten több műszakos munkarendben dolgoznak (2, illetve 4 műszakban);
  • két dolgozó esetében indokolatlanul magas a betegségnapok száma, akik egy műszakos munkarendben dolgoznak ("office time").

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Még nagy dolgozói létszám (kb. 500 fő) esetén is az egyénenkénti elemzés nagyon jól használható lehet, különböző belső statisztikák készítésénél. Jelenleg inkább olyan rendszerek vannak használatban, amelyek a dolgozók egészre nézve vizsgálódnak, vagy csak költséghelyenkénti bontásban elemeznek. A hasonló módon felépített rendszerek használatával alapjaiban megkérdőjelezhetővé válnak a régi, jól beváltnak tekintett módszerek, mint ahogyan ezt az én vizsgálatom is beigazolta.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

Személyes eszközök