Csecsemohalandosag

A Miau Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A csecsemőhalálozások száma alakulásának összehasonlító elemzése 12 tetszőlegesen kiválasztott uniós tagállamban

A feladat előtörténete

Az általam elkészített feladat célja annak megítélése volt, hogy magas vagy alacsony Magyarországon a csecsemőhalálozások száma. Munkám során (beleértve Magyarországot is) 12 európai országot hasonlítottam össze. A feladat megértéséhez fontosnak tartom a vizsgálat tárgyát képező csecsemőhalandóság fogalmának tisztázását. Csecsemőhalandóság alatt az adott évben az egy éven aluli meghaltak számát értjük az adott évben élveszületettek számának arányában. Magyarországon a csecsemő- és gyermekhalálozás jelentős mértékben csökkent a Kádár-korszak (az egészségügyi ellátás általános kiterjesztése) és az elmúlt húsz év alatt. 1970-ben az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma 35,9 volt, amely az évek múlásával folyamatosan – bár igen lassan – csökkent. A csökkenés tekintetében az igazi áttörést az ezredforduló hozta meg, 2001-ben már csak 8,1 volt ez az érték, 2006-ra pedig 5,7-re esett vissza. Számos tanulmány szerint a fejlődés egészen odáig vezetett, hogy napjainkra már megközelítjük a legfejlettebb európai országok mutatóit. Dolgozatom célja annak vizsgálata, hogy hol áll Magyarország a csecsemőhalandóság terén a fejlett és kevésbé fejlett európai országokhoz képest, illetve annak mértékét milyen tényezők befolyásolják.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A hvg.hu által 2006-ban közölt cikk szerint magas a csecsemőhalandóság Magyarországon [1]. A Save the Children amerikai székhelyű nemzetközi civil szervezet tanulmánya alapján Magyarország az Egyesült Államokkal, Szlovákiával, Lengyelországgal és Máltával együtt a vizsgált 33 fejlett ország rangsorában a 32. helyen áll. Ezekben az országokban ezer élve született csecsemőből csaknem öt hal meg még öthónapos kora előtt. A fejlett országok között csak Litvániában rosszabb a statisztika, ahol ezerből hat baba nem éri meg az öthónapos kort. Kritika: a cikk csak az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások száma alapján rangsorol, de nem veszi figyelembe az országonként eltérő társadalmi-gazdasági tényezőket. A téma tanulmányozása során nem találkoztam olyan vizsgálattal, amely egyéb módszerrel arra kereste volna a választ, hogy túl magas-e Magyarországon a csecsemőhalandóság. Valamennyi tanulmány az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozás alapján rangsort állít fel az országok között, csak egymáshoz viszonyítják ezeket az értékeket, de nem vizsgálják, hogy az érték alacsonyabb, mint amennyi lehetne vagy túl magas-e, esetleg éppen annyi, mint amennyinek lennie kellene. Egyes tanulmányok [2] tesznek utalást arra vonatkozóan, hogy milyen gazdasági, társadalmi tényezők befolyásolják a csecsemőhalálozást, de számszerű, elemző vizsgálatot nem végeznek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatokat két forrásból gyűjtöttem össze. Egyrészt felhasználtam a WHO által 2008-ban készített World Heath Statistics c. tanulmányt, amely napjainkban számos témakörben a legfrissebb adatokat tartalmazza a világ egészségügyi helyzetéről a WHO 193 tagországára vonatkozóan. A tanulmány 10 kulcstémakört (köztük a halandóság) ölel fel az egészségüggyel kapcsolatos területeken, s több mint 70 mutatószámot ismertet az érintett országokra vonatkozóan. Adataim másik csoportját az Eurostat különböző adatbázisaiból nyertem. Fontos megemlíteni, hogy az általam vizsgált mutatók nem mindegyike érhető el minden egyes évre vonatkozóan, így - noha a legtöbb mutató 2006-ra vonatkozik – vannak olyanok, amelyek eltérő évből származnak. Továbbá problémaként merült fel, hogy nem találtam információkat az otthoni szülések száma/aránya (amely véleményem szerint fontos befolyásoló tényező) alakulására vonatkozóan.

Objektumok (sorok)

A sorok az általam összehasonlított országok (12) megnevezéseit tartalmazzák, amelyek a következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Finnország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Szlovénia.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokba azok a tényezők (mutatók) kerültek, amelyek véleményem szerint jelentősen befolyásolják azt, hogy hogyan alakul egy adott országban a csecsemőhalálozások száma. Az általam lényegesnek tartott tényezők a következők: egészségügyi kiadások a GDP arányában (minél magasabb ez az arány, annál fejlettebb egészségügyi elletásban részesülhetnek mind a kismamák, mind a gyemekek, így alacsonyabb lesz a csecsemőhalálozások száma), 1000 főre jutó, gyógykezelési célt szolgáló ágyak száma (minél magasabb, annál kisebb a valószínűsége a csecsemőhalálozás bekövetkezésének), 15 évnél idősebb lakosok alkoholfogyasztása, tiszta alkohol literben (minél alacsonyabb ez az érték, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy újszülött egészségesen születik meg), 10000 lakosra jutó orvosok száma (a mutató a kórházi ellátás színvonalát tükrözi, így minél magasabb, annál kedvezőbbek a feltételek a szülés, illetve a szülés után kórházban eltöltött időszak alatt, vagyis alacsonyabb a csecsemőhalálozás kockázata), koraszülöttek aránya (minél magasabb, annál több a veszélyeztetett csecsemő), 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak száma (a mutató a kórházi ellátás színvonalát tükrözi, így minél magasabb, annál kedvezőbbek a feltételek a szülés, illetve a szülés után kórházban eltöltött időszak alatt, vagyis alacsonyabb a csecsemőhalálozás kockázata), fejlett közegészségügyi ellátásban részesülők aránya (minél többen részesülnek korszerű egészségügyi ellátásban, annál kevesebb csecsemőhalálozással lehet számolni), aktív dohányosok aránya (minél többen dohányoznak egy adott országban, annál kisebb azon csecsemők aránya, akik teljesen egészségesen jönnek a világra). Megjegyzés: A gyógykezelési célt szolgáló kórházi ágyak számát az összes kórházi ágy száma és a pszichiátriai kezelés célját szolgáló ágyak száma különbségeként kapjuk meg. Továbbá fontosnak tartottam volna külön kezelni a 10000 lakosra jutó nővérek és szülészek számát, de ilyen adatok nem álltak rendelkezésemre.

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálatba vont országok (hiszen országos szintű adatokkal dolgoztam), illetve kórházak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat megoldása egyfelől választ ad arra a kérdésre, hogy a különböző fejlettségi szintű országokhoz viszonyítva hol található Magyarország a csecsemőhalálozás terén. Továbbá – mivel a befolyásoló tényezők is számszerűsítve vannak, illetve fontossági sorrendjük is meghatározásra kerül – választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mely mutatókat kellene javítani ahhoz, hogy a csecsemőhalandóság kedvezően alakuljon a jövőben. Így a vizsgálat eredményei kormányzati szintű döntésék támogatására is alkalmasak lehetnek (pl. szülészek száma növelésének ösztönzése).

A válaszokat befolyásoló tényezők

Szakértők szerint az általam vizsgálatba vont tényezők közül a dohányzás a legfontosabb befolyásoló tényező, továbbá fontos szerepet játszik a kórházi ellátás színvonala (ami jelen esetben a GDP arányában kifejezett egészségügyi kiadásokkal, illetve a 10000 főre jutó nővér és szülész alkalmazottak számával jellemezhető).

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek során az alábbi lépéseket hajtottam végre.

Célkitűzés meghatározása („feladatleírás” munkalap B3 cella). A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása („alapadatok” munkalap C2:C110 tartomány). A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése („alapadatok” munkalap D2:I110 taromány) Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla készítése („pivot tábla” munkalap B3:K36 tartomány) Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése („coco” munkalap B3: K16 tartomány). A befolyásoló tényezők rangsorolása („coco” munkalap B19:J32 tartomány). Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése adatokkal („coco” munkalap B35:J47, illetve M35:U47 taromány). COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével („coco” munkalap B50:J62 tartomány). A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével, illetve az ítélet meghozása („coco” munkalap L50:O63 tartomány). A befolyásoló tényezők fontosságának és érzékenységének meghatározása („coco” munkalap B65:K69 tartomány).

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az általam figyelembe vett tényezők alapján, a vizsgálatba bevont országok esetén a becslés érdemben nem tér el a ténytől egyik országnál sem. A Wiki adatbázisában található ugyanezen témakörben készített vizsgálat, amely nem ugyanazon tényezőkre, illetve nem ugyanazon országokra(illetve kis mértékben tapasztalható átfedés)vonatkozóan készült. Ott a vizsgált tényezők alapján kimutatható eltérés. Összefoglalva, a viszgálat eredményeit döntően befolyásolja a vizsgálatba bevont, az adott ország csecseőhalálozási rátáját befolyásoló tényezők megválasztása.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Európai viszonylatban (a vizsgálatba bevont országokat alapul véve) Magyarország mutatói nem tekinthetők rossznak (hiszen a gazdaságilag fejletteb országok sem teljesítenek jobban), ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az alkoholfogyasztás és dohányzás terén élen járunk. Ezen mutatók javításával csökkenthető lenne a csecsemőhalálozások száma.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Számos vizsgálat csak egy egyszerű átlagértéket közöl, s ahhoz képest állapítja meg, hogy az adott országban magas, vagy alacsony-e a csecsemőhalandóság. Sok helyen olvashatunk arról, hogy hogyan áll Magyarország az 1000 lakosra jutó csecsemőhalálozások számát illetően európai viszonylatban. Ugyanakkor a legtöbb közlemény csak statisztikai adatokat közöl, nem próbálja számszerűsíteni a befolyásoló tényezőket, ellehetetlenítve ezzel a megalapozott javaslattételt a vizsgált mutató javítására. Ezt a problémát küszöbölheti ki az általam elkészített megoldás. Érdemes lenne azt megvizsgálni, hogy mennyibe kerülne olyan információk összegyűjtése (pl. otthoni szülések száma/aránya), amelyek bevonásával a modell „tovább finomítható”, melynek következtében megalapozottabb következtetéseket vonhatnánk le.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

http://www.ogyei.hu/hu/files/download.php?id=158 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00027 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00168 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.do?tab=table&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tps00169 http://www.who.int/whosis/whostat/EN_WHS08_Full.pdf

Személyes eszközök