Bérek

A Miau Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A bérek alakulása a munkám során fontosnak ítélt tényezők alapján

A feladat előtörténete

Több éve HR területen dolgozom, ebből körülbelül 2 éve tanácsadóként, melyhez hozzátartozik a jelöltekkel való személyes kapcsolatfelvétel, az interjú is. Cégünk különböző szektorokban végez kereséseket de a két kiemelkedő terület a Pénzügyi/Számviteli illetve az IT szektor. Eddigi tapasztalatok alapján a korábban említett szektorban előfordultak olyan vállalatok, amelyek nem teljes jövedelemre jelentik be a jövendőbeli kollégákat. Érdekesnek találtam azt a témát, hogy a munkavállalók nettó keresetére milyen mértékben hat pl. az, hogy nem teljesen bejelentett bérrel alkalmazza őket a munkáltató. Természetesen más szempontok szerint is vizsgáltam (nem, végzettség, nyelvtudás, lakhely) őket.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg a munkáltatóval, és a munkavállalóval történő egyeztetés során rögzítésre kerül a kínált, illetve az elvárt jövedelem. Mindkét fél egyéni tapasztalatait, lehetőségeit és vágyait próbálja ebben megjeleníteni. Sajnos olykor az eltérések miatt lehetőség sincs a két fél talákoztatására. A különböző tényezők figyelembevételével végzett elemzés segíthet eldönteni, hogy az ajánlott, vagy elvárt jövedelem a piaci tendenciákat figyelembe véve reálisnak, alulértékeltnek, vagy túlértékeltnek bizonyul-e.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 15 álláskereső (objektum) adatait rögzítettem.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az álláskeresők nettó jövedelmének elemzését az alábbi 6 szempont (attribútum) segítésével végeztem el: kor, lakhely, nem, nyelvtudás, teljes bejelentett bér- illetve nem, végzettség. Ezen jellemzők azok, melyeket a munkáltató elsősorban megjelöl a számára ideális munkatárs jellemzői között.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés elvégzése révén segítséget várok abban, hogy egy munkáltató, vagy munkavállaló által megjelölt kínált, vagy elvárt kereset reálisnak tekinthető-e. Ezzel döntésüket kedvező irányba tudnám befolyásolni, és az "egymásra" találásukat segíteni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatbázis létrehozása. Az elemzéshez felhasznált objektumok és attribútumok meghatározása, ezen jellemzők adatokkal való megjelenítése. 2. Az összehasonlítás biztosítása kódolás segítségével, a ha függvény felhasználásával. 3. A kódokkal módosított adatokból rendezett adathalmazt hoztam létre, mely lehetővé tette a pivot tábla elkészítését a kimutatásvarázsló segítségével. 4. A táblázatom értékeit rangsor alapján állítottam fel, amit az irányok megadása előzött meg. A rangsor felállításához a sorszám függvényt használtam fel. 5. A nagyobb szórást mutató tényezőkhöz kapcsolódó értékeket a kvartilis függvény használatával egyszerűsítettem. 6. A MIN és a MAX függvények segítségével a táblázat egyes oszlopainak értelmezési tartományát behatároltam, melynek ismeretében a lépcső táblát készítettem el. Ez szolgál a Solver alkalmazás helyeként. 7. A Solver elindításához becsléses táblát készítettem. Itt a Solver által meghatározott értékeket Fkeres függvénnyel rendeltem az egyes munkavállalók és tényezők kombinációjához, melyből a becsült bér került megállapításra.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az összehasonlítás alapján a munkavállalók által igényelt bér kisebb-nagyobb mértékben eltér a "reálisan" várhatótól. Így például A és M álláskereső, amennyiben az igényelt bérrel helyezkedik el, alulfizetettnek (=olcsón adják magukat), J és G munkavállalók pedig túlfizetettnek számítanak (az Ő számukra nehezebb lesz állást találni). Az első megoldásnál a solver lefuttatásához korlátozó tényező beállítására került sor (solver munkalap). Mivel a rangsorok meghatározásához az irányok megadásra kerültek, így a lépcsők csökkenését a korlátok megadásával biztosítottam. A másik esetben (solver(2) munkalap) a solver futtatása korlátok megadása nélkül történt. A két megoldás között a nem és a teljes bejelentett bér szerepe mind értékben, és egymáshoz viszonyított arányában közel azonos. A nem attribútum bérre gyakorolt hatása meglepően magas volt, viszont a megállapított bér be, illetve nem bejelentett volta a várható eredményt hozta. A lakóhely tényező más nagyságrendileg hat a becsült bérre, azonban a budapesti és pest megyei lakóhelyű állást keresők között a munkáltatók nem tesznek jelentős különbséget. Az idegen nyelv ismerete és nem ismerete a bért mindkét esetben azonos különbséggel vette figyelembe, azonban a bér összetételére ezen tényező kapcsán mutatkozik a megoldások között a legnagyobb eltérés. Az első esetben a nyelvtudást a "rendszer" alapfeltételnek tekinti, és a nemtudást negatívan "jutalmazza". Az iskolai végzettség hatása a második megoldás alapján nem befolyásolja a becsült bért. Ez véleményem szerint nem elfogadható, sőt az első megoldásban megjelenő eredmény is meglepően alacsony befolyással bír. A végzettséggel ellentétben a korlátozó solver futtásával a kor tényező "indokolatlanul" nagy jelentőséggel bír. A végeredményt tekintve azonban a kétféle megoldás közel azonos eredményre vezetett, ugyanazon állás keresők bérigénye túlzott, illetve alulértékelt. A maximum, illetve a minimum bér is közel azonos sziten van mindkét eredményt tekintve. 1. esetben 117.406 - 233.849 Ft között, a 2. esetben 119.955 - 234.046 Ft között. (a második esetben a lépcső 2. sorát nem vettem azon attribútumoknál figylemebe, amelyet az objektumok nem vettek fel)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés a tanácsadáson kívül pl. munkavállalót kereső vállalatoknak is hasznos lehet. Ennek segítségével az újonnan keresett munkavállalót a saját bérrendszerükbe próbálhatják megfelelően beilleszteni, hogy ne okozzon bérfeszültséget.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet

Személyes eszközök