Téma
azonosító száma: 30910
Témafelelősök:
Dr. Varga Péter, Németh Csaba
A
kutatási program leíró ismertetése:
A Balaton vízminőségének védelme, a szőlőterületek tájalkotó szerepe, a borkultúra idegenforgalmi jelentősége mind megkívánják, az integrált szőlőtermesztési és borászati technológia kutatását a térségben. A korábbi években megkezdett munka folytatásaként, olyan módszereket kívánunk Badacsonyban fejleszteni, kipróbálni és elterjeszteni, amelyek egyaránt megfelelnek az integrált szemléletű termesztéstechnológiák alapelveinek, valamint a helyi ökológiai adottságoknak.
A téma keretében vizsgáljuk a növényvédelem területén azoknak a módszereknek az adaptálását, továbbfejlesztését, amelyekkel a környezet peszticid terhelése csökkenthető. Ezek közül a ragadozó atkák áttelepítésével, populációjuk megőrzésével, valamint a szőlőmolyok rajzásdinamikájának vizsgálatával kapcsolatos kutatásainknál Győrffyné Dr. Molnár Júliával dolgozunk együtt. A gombabetegségek elleni növényvédelem területén, az előrejelzésen alapuló eljárások kutatása elsődlegességet élvez. Ennek alapján a különböző előrejelzési technikák összehasonlítása és hatékonyságuk vizsgálata az elsődleges célunk.
A tápanyag-gazdálkodás területén a szőlőültetvények N trágyázásának környezetbarát módszereként, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas baktériumtrágyák alkalmazhatóságát vizsgáljuk kísérleteinkben. A harmonikus tápelemellátás jegyében, a szőlőültetvények mezo- és mikroelem utánpótlásának módszereit szabadföldi kísérletekben tanulmányozzuk.
A talajművelés területén olyan megoldásokat keresünk, amelyekkel az erózióvédelem mellett a víztakarékosság kritériumának is meg tudunk felelni. Ennek jegyében folytatjuk a talajtakarási kísérleteinket, valamint a különböző mélylazítási módszerek hatásának vizsgálata is a folyamatban lévő kísérleteink között szerepel.
A borászat területén olyan eljárási módszereket próbálunk ki, amelyekkel minimálisra csökkenthető a borászati eljárások során keletkező melléktermékek és hulladék anyagok mennyisége.
A
kutatási program eredményeinek rövid összefoglalása:
A szőlőtermesztés technológiai elemei közül,
környezet-terhelési szempontból a növényvédelem jelenti a legnagyobb veszélyt.
A szőlő növényvédelmében egyik legnagyobb környezetvédelmi veszéllyel járhat az ízeltlábú állati kártevők elleni
inszekticidek felhasználása, mivel az ide tartozó készítmények jelentős része
„piros” és „sárga” környezetvédelmi besorolású. Rendkívül fontos fegyverténynek
tartjuk ezért a hasznos ragadozó atkák áttelepítése,
populációjuk megőrzése terén elért eredményeinket.
A Phytoseiidae családba tartozó, nagyobb „hatékonyságú” atkafajok
(Typhlodromus sp.) áttelepítésének üzemi méretű megoldásával a gyakorlat
számára is hasznosítható eredményt sikerült felmutatnunk.
A szőlő állati kártevői közül a szőlőmolyok
rajzásának megfigyelése jelenti az előrejelzés alapját. Több éves
megfigyeléseink során megállapítottuk, hogy a szőlőmolyok közül a nyerges szőlőmoly (Eupoecilia ambiguella) gyakorlatilag eltűnt a területünkről és a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) csapdázott egyedei alapján kirajzolódó
rajzáscsúcs sem indokolta minden évben a kártevő elleni védekezést.
A gombabetegségek (lisztharmat, peronoszpóra)
elleni védekezésnél döntő jelentőségű a meteorológiai elemek folyamatos
észlelése, feldolgozása és növényvédelmi szempontból történő értelmezése.
Intézetünkben ezért évek óta fontos feladatnak tekintjük a műszeres
(HP 100-as, Metos és Boreas készülékek)
és a hagyományos előrejelzési módszerek összehasonlító vizsgálatát.
Eredményeink alapján megállapítható, hogy az integrált növényvédelem aktív és
hatékony eszköze az előrejelzés, helyes használatával az okszerűtlen
beavatkozások száma lecsökken, s így a környezet védelme is megvalósul.
Sajátosan balatoni problémára jelenthetnek megoldást a seregélyek ellen használható netlon hálós kísérleteink eredményei. A főleg különleges minőségű, kései szüretelésű tételeknél szinte nélkülözhetetlen kék színű Netlon-hálók terjedése a Balaton térségében, egyértelműen Intézetünk gyakorlatban is hasznosuló eredményeként értelmezhető.
A szőlőültetvények trágyázási rendszerében a N utánpótlása jelenti az egyik
legnagyobb környezeti kockázatot.
Környezetbarát módszer lehet, a levegő nitrogénjének megkötésére alkalmas
baktériumtörzseket tartalmazó baktériumtrágyák
felhasználása a szőlő trágyázási rendszerében. Ez irányú vizsgálataink
bíztatóak, de további vizsgálatokat igényelnek. A Mg hiány megoldására is kész javaslattal rendelkezünk, mind a
talajon keresztül, mind pedig a lombtrágyázás terén.
Talajtakarási-talajművelési kísérletünkben, a Balaton-felvidéki
Nemzeti Park területén nagy mennyiségben keletkező, a sás-nád-szolidágós takaróanyagot sikeresen alkalmaztuk
talajtakarási célra. A mechanikailag művelt és füvesített kezelésekhez képest
így megőrizhető a talaj nedvességtartalma, kellő gyomvisszatartó hatás
érvényesül, kedvezővé válik a szőlő tápanyag-gazdálkodása a könnyebb
hozzáférhetőség miatt, nő a termésátlag és savasabb karakterű lesz a bor.
Talajlazítási kísérletünk igazolta a mélylazítás
előnyös tulajdonságait. Pozitív hatást gyakorolt a termésátlagra, a
hajtásnövekedésre a nem lazított kezelésekhez képest.
Intézetünknél az elmúlt időszak borászati fejlesztéseinek folytatásaként egy vákuum-dobszűrő beszerzése teljessé teszi a modern, környezetbarát feldolgozási, borkezelési eljárások alkalmazását. A berendezés használatával lehetővé válik, hogy a korszerű szőlő-feldolgozási technológia szerint történő mustülepítés után keletkező, aljból visszanyerhető musttal növelni tudjuk a magas minőségű alapanyag arányát. Az ily módon tisztított üledék mennyisége 40-45%-al kevesebb lesz, így a környezetet terhelő melléktermék mennyisége lényegesen csökken.
A
kutatási program jövőbeni tervei:
Az EU-s támogatási forrásokhoz való hozzáférésen túl, a környezetközpontú
szőlőtermesztési módszerek elterjesztésének a Balaton térségében, a tó
vízminőségvédelme és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő,
nagy felületű szőlő ültetvény-állomány miatt még külön jelentősége is van.
A kutatási program keretében
ezért a növényvédelem, a talajművelés és talajerő-gazdálkodás területén tovább
kívánjuk folytatni a korábban tartamkísérlet jelleggel beállított, az
előzőekben vázolt kísérleteinket.
Mivel az integrált szemlélet
feltételezi a technológia folyamatos fejlesztését, ehhez pedig szükség van az
időközben felmerülő új problémák kísérleti tisztázására, néhány új elemmel
kívánjuk bővíteni a jövőben a programot.
A
növényvédelem területén az utóbbi években aggodalomra okot adó egyes jelenségek
(Filoxéra-, ESCA- és a Fitoplazmák kártételének növekedése, kabóca kérdéskör)
és az ellenük való védekezési lehetőségek tanulmányozásával is ki kívánjuk
egészíteni a programot.
Talajművelés
területén, a hozzánk sok tekintetben hasonló adottságú burgerlandi
szőlőterületeken eredményesen alkalmazott un. időszaki növénytakarást (vetett
és természetes növénytakaró) alkalmazó módszerek adaptálásának kísérleti
hátterét is biztosítani szeretnénk.
A talajerő-gazdálkodás
témakörében a készletező trágyázási rendszerben felhasználható Mg (Kieserit)
trágyázás és a szervesanyag utánpótlás módszereinek fejlesztése szerepel a
terveink között.