MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV
Codex Alimentarius Hungaricus

1-3-2001/112 számú előírás
Gyümölcslevek és bizonyos hasonló
termékek

Fruit juices and certain similar products

Ezen előírás a Tanács 2001/112/EK irányelve alapján készült.
This Regulation is equivalent in technical content to Council Directive
2001/112/EC.
Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 2002.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak hatályára vonatkozó rendelkezéseket az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1996. (I. 9.) FM-NM-IKM rendelet tartalmazza.

Ez a kiadás hatályon kívül helyezi az 1996-ban kiadott MÉ 1-3-93/77 előírást.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait – az Európai Unió gyakorlatát követve – folyamatosan igazítják a fogyasztói igények változásaihoz, a tudomány és technika újabb eredményeihez. Ezért ezen előírás használata előtt győződjön meg arról, hogy a szöveg időközben nem változott-e.

A változásokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítő közli. Az előírásokat az MSZT Szabványbolt (Budapest IX. Üllői út 25., levélcím: Budapest Pf. 24, 1450) árusítja.

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV
Codex Alimentarius Hungaricus

1-3-2001/112 számú előírás
Gyümölcslevek és bizonyos hasonló termékek

Fruit juices and certain similar products

 
 

1. §

Ezen előírás az I. mellékletben meghatározott termékekre vonatkozik.

 

2. §

Az I. melléklet I. fejezetében meghatározott termékek gyártásához a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 előírásában felsorolt vitaminok és ásványi anyagok adhatók.

 

3. §

Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó általános előírásokon túlmenően az I. mellékletben meghatározott termékekre az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1.

(a) Ezen termékek megnevezésére, az I. mellékletben felsorolt termékneveket kell használni.
A (b) pont szerinti eltérés megengedett.
(b) Az (a) pont szerinti terméknevekre alternatívaként a III. mellékletben meghatározott elnevezések is használhatók, az ott megjelölt nyelven és feltételeknek megfelelően.

2.

Egyféle gyümölcsből készült termék esetében a felhasznált gyümölcs megnevezése lép a “gyümölcs” szó helyébe.

3.

Két- vagy többfajta gyümölcsből készült termék esetében - kivéve az ízesítéshez az I. melléklet II. fejezetének 1. pontjában leírt feltételek szerint felhasznált citromlevet – fel kell sorolni a felhasznált gyümölcslevek vagy gyümölcsvelők nevét, mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

Azon termékek esetében, amelyek három vagy annál több gyümölcsféle felhasználásával készültek, használható a “vegyes gyümölcs”, “számos gyümölcs”, illetve egy hasonló kifejezés vagy a felhasznált gyümölcsök számának megadása.

4.

A cukor hozzáadásával édesített gyümölcslevek esetében fel kell tüntetni az “édesített” szót vagy a “hozzáadott cukorral készült” kifejezést, valamint meg kell adni a hozzáadott maximális cukormennyiséget is, szárazanyagként g/literben kifejezve.

5.

Nem kell feltüntetni az I. melléklet I. fejezetében meghatározott termékek eredeti állapotra való visszaállításához (visszahígításához) a kizárólag ehhez a művelethez feltétlenül szükséges anyagokat, alkotóelemeket.

Ha a II. melléklet értelmében gyümölcslevet, gyümölcshúst vagy rostokat adnak a termékhez, ezeket a jelölésben fel kell tüntetni.

6.

A részben vagy teljesen sűrítményből készült gyümölcslevek és gyümölcsnektárok jelölésének tartalmaznia kell a terméknek megfelelő, “sűrítményből készült” vagy a “részben sűrítményből készült” kifejezést. Ezt az információt a megnevezéshez közel, jól láthatóan és olvashatóan kell elhelyezni.

7.

Gyümölcsnektárok esetében kötelező feltüntetni a minimális gyümölcshányadot (gyümölcslé, gyümölcspüré, -velő vagy ezek keverékének összegét), a “gyümölcstartalom min ….. %” kifejezéssel.

Ezt az információt ugyanabba a látómezőbe kell elhelyezni, mint a termék megnevezését.

4. §

A nem közvetlenül fogyasztónak szánt, az I. melléklet I. fejezet 2. pontjában meghatározott, sűrített gyümölcslevek esetében kötelező feltüntetni a hozzáadott cukor vagy citromlé, vagy az MÉ 1-2-95/2 előírás szerint engedélyezett savanyúságot szabályozó anyagok jelenlétét és mennyiségét.

Ezt a jelölést a csomagoláson vagy a csomagoláshoz csatolt címkén, vagy egy kísérő dokumentumon kell feltüntetni.

5. §

Ezen elõírás I. mellékletében meghatározott termékekre kiegészítõ nemzeti elõírás nem alkalmazható.

6. §

Az MÉ 1-2-89/107 előírásban foglaltakon túlmenően az I. melléklet I. fejezetében meghatározott termékek gyártásához kizárólag az I. melléklet II. fejezetében felsorolt kezelések és anyagok, valamint a II. mellékletnek megfelelő alapanyagok használhatók fel. Ezenkívül a gyümölcsnektároknak meg kell felelniük ezen előírás IV. mellékletben meghatározott követelményeknek.

7. §

Ez az előírás 2003. július 1-jén lép hatályba.
Ezen előírás hatálybalépésével a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-93/77 “Gyümölcslevek és hasonló termékek” előírása hatályát veszti.
A 2003. július 1-je előtt csomagolt termékek minőségmegőrzési időtartamuk lejártáig forgalmazhatók.

 

I. MELLÉKLET

I. A TERMÉKEK MEGNEVEZÉSEI, MEGHATÁROZÁSAI ÉS JELLEMZŐI

1. (a) Gyümölcslé

Olyan nem erjesztett, de erjeszthető termék, amelyet egészséges, megfelelően érett, friss vagy hűtéssel tartósított, egy- vagy többfajta gyümölcsből nyernek, és az előállításhoz felhasznált gyümölcs(ök)re jellemző színe, illata, íze van. Ugyanaz a gyümölcslé visszanyerhető olyan gyümölcsből, amelyből feldolgozása során elkülönítették aromáját, velőjét és rostját. Citrusfélék esetén a gyümölcslevet az endokarpiumból kell nyerni. A limettalé azonban előállítható a teljes gyümölcsből, olyan megfelelő kinyerési eljárással, amellyel a gyümölcs külső részéből származó összetevők aránya a lében minimálisra csökkenthető.

(b) Koncentrátumból (sűrítményből) előállított gyümölcslé

Olyan termék, amelyet a gyümölcslé besűrítése során kivont vízmennyiség, valamint a gyártási folyamatban a léből elveszett, azonos típusú aroma, – és ha szükséges – velő és rostok visszapótlásával állítanak elő. A hozzáadott víz kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi szempontból nem befolyásolhatja a gyümölcslé alapvető minőségét. Az így előállított terméknek olyan érzékszervi és analitikai jellegzetességeket kell mutatnia, amelyek alapvetően megegyeznek az azonos típusú gyümölcsből az (a) pont szerinti eljárással készült termékével.

2. Sűrített gyümölcslé

Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből, a víztartalom fizikai úton végzett részleges elvonásával állítanak elő. Közvetlenül fogyasztónak szánt terméket legalább az eredeti térfogat 50%-ára kell besűríteni.

3. Gyümölcslé por

Olyan termék, amelyet egy vagy több típusú gyümölcsléből fizikai úton nyernek a víztartalom csaknem teljes elvonásával.

4. Gyümölcsnektár

(a) Olyan erjeszthető, de nem erjesztett termék, amelyet víz és cukor és/vagy méz hozzáadásával, az 1., 2. és 3. pontban meghatározott termékekből, gyümölcspüréből vagy e termékek keverékéből nyernek, és emellett megfelelnek ezen előírás IV. mellékletének. A cukor és/vagy méz hozzáadása a végtermék teljes tömegének 20%-áig engedélyezett.

A cukor hozzáadása nélkül gyártott vagy alacsony energiaértékű gyümölcsnektárok esetében a cukor részben vagy teljes egészében helyettesíthető édesítőszerekkel az MÉ 1-2-94/35 “Az élelmiszerekhez használható édesítőszerek” előírásnak megfelelően.

(b) Eltérően az (a) ponttól, a IV. melléklet II. és III. fejezeteiben felsorolt gyümölcsök, valamint a sárgabarack egyenként vagy egymással keverve is felhasználhatók cukor, méz és/vagy édesítőszerek nélküli nektárok előállítására.

II. ENGEDÉLYEZETT ÖSSZETEVŐK, ELJÁRÁSOK ÉS SEGÉDANYAGOK

1. Összetevőként engedélyezett anyagok:

– vitaminok és ásványi anyagok hozzáadása az I. fejezetben meghatározott termékekhez ezen előírás 2. §-a szerint, az MÉ 1-1-90/496 előírásának betartásával;

– az eredeti vagy azonos típusú gyümölcsléből a besűrítés során kinyert aromaanyagok, gyümölcsvelő és rost visszapótlása;

– kizárólag a szőlőlé esetében a borkősavsók visszapótlása;

– az I. fejzetet 1., 2., 3. pontjában meghatározott termékekhez (a körte-vagy szőlőlé kivételével) cukor hozzáadása, a következő feltételek betartása mellett:

-ízkorrekció (savas íz szabályozása) céljából, legfeljebb 15 g/l mennyiségben, cukor szárazanyagban számítva,

-édesítésre, legfeljebb 150 g/l mennyiségben, cukor szárazanyagban számítva,

úgy, hogy a hozzáadott cukor összes mennyisége, amely akár a savasság szabályozására, akár édesítésre szolgált, nem haladhatja meg a 150 g/l mennyiséget;

– az I. fejezet 1., 2., 3. és 4. pontjában meghatározott termékek esetében – a savas íz szabályozásának érdekében – citromlé és/vagy sűrített citromlé hozzáadása, legfeljebb 3 g/l mennyiségben, vízmentes citromsavban kifejezve;

– szén-dioxid, mint összetevő.

Tilos ugyanazon gyümölcsléhez cukor és citromlé (sűrített vagy sem) vagy savasító anyag egyidejű hozzáadása, az MÉ 1-2-95/2 előírásnak megfelelően.

2. Engedélyezett eljárások és segédanyagok:

– mechanikai kivonási eljárás;

– hagyományosan alkalmazott fizikai eljárások és kezelések, beleértve (a szőlő kivételével) az in-line vízkivonást (diffúzió) a gyümölcsök ehető részéből, sűrített gyümölcslevek előállításá-ra, ha az így nyert sűrített gyümölcslevek megfelelnek az I. fejezet 1. pontjának;

– szőlőlé esetében, ahol a kénezéshez kén-dioxidot használnak, megengedett a fizikai eljárással végzett kéntelenítés, ha a végtermékben jelen levő kén-dioxid teljes mennyisége nem haladja meg a 10 mg/l-t;

– pektinbontó enzimek;

– fehérjebontó enzimek;

– keményítőbontó enzimek;

– étkezési zselatin;

– csersavak;

– bentonit;

– szilikon aerogél;

– növényi szén (faszén);

– kémiailag inaktív szűrési segédanyagok (pl.: perlit, mosott kovaföld, cellulóz, oldhatatlan mű-gyanta, (polivinil)polypyrolidon, polisztirol), amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és eszközökről szóló MÉ előírásainak;

– kémiailag inaktív adszorpciós segédanyagok, amelyek megfelelnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és eszközökről szóló MÉ előírásainak, valamint amelyeket a citruslevek limonoid- és naringintartalmának csökkentésére használnak anélkül, hogy jelentősen befolyásolnák a limonoid glükóz-, sav- és cukor- (beleértve az oligoszaharidokat) vagy ásványianyag-tartalmát.

 

II. MELLÉKLET

NYERSANYAGOK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI

Ezen előírás szempontjából:

1. Gyümölcs

Minden gyümölcs. Ezen előírás alkalmazásában a paradicsom nem tekinthető gyümölcsnek.

2. Gyümölcspüré

Olyan nem erjesztett, de erjeszthető termék, amelyet az egész vagy a meghámozott gyümölcs ehető részéből átpasszírozással nyernek, a lé eltávolítása nélkül.

3. Sűrített gyümölcspüré

Gyümölcspüréből a víztartalom egy részének fizikai úton végzett eltávolításával nyert termék.

4. Cukrok

A következők gyártásához:

(a) Gyümölcsnektárok
-az MÉ 1-3-2001/111 előírásban meghatározott, emberi fogyasztásra szánt cukrok,

- fruktózszirup,

- gyümölcsökből nyert cukrok.

(b) Sűrítményből készült gyümölcslevek
-cukrok, az MÉ 1-3-2001/111 számú előírása szerint,

- fruktózszirup.

(c) Gyümölcslevek
-a (b) pontban felsorolt olyan cukrok, amelyeknek víztartalma kevesebb, mint 2%.

5. Méz

Az MÉ 1-3-2001/110 számú előírás szerint mézként meghatározott termékek.

6. Gyümölcsvelő és -rostok

Azon termékek, amelyeket ugyanazon fajtájú gyümölcsök ehető részéből nyernek, a lé eltávolítása nélkül. Citrusfélék esetén a gyümölcsvelő vagy a -rost az a gyümölcscella, amit az endokarpiumból nyernek.

 

III. MELLÉKLET

SAJÁTOS MEGNEVEZÉSEK AZ I. MELLÉKLETBEN FELSOROLT BIZONYOS TERMÉKEKRE

(a) gyümölcsnektárokra: “vruchtendrank”;

(b) “Süßmost”

Az elnevezés csak a “Fruchtsaft” és “Fruchtnektar” elnevezésekkel kapcsolatban használható:

-azon gyümölcsnektárokra, amelyeket kizárólag gyümölcsléből, sűrítményből vagy ezek keverékéből nyertek, és magas természetes savasságuk miatt természetes állapotukban élvezhetetlenek,

-azon gyümölcslevekre, amelyeket körtéből alma hozzáadásával, de hozzáadott cukor nélkül nyernek;

(a) “succo e polpa” vagy “sumo e polpa”: kizárólag gyümölcspüréből és/vagy sűrített gyümölcs-püréből készült gyümölcsnektárokra;

(b) “æblemost”: hozzáadott cukor nélküli almalére;

(c) -“sur…saft” (dán): a gyümölcs nevével együtt használva, olyan cukor hozzáadása nélkül készült gyümölcslevekre, amelyeket fekete ribizliből, cseresznyefélékből, piros ribizliből, fehér ribizliből, málnából, eperből vagy fekete bodzából nyernek; -“sød…saft” vagy “sødet…saft”: a gyümölcsök nevével együtt használva olyan gyümölcslevekre, amelyeket ezen gyümölcsökből, több mint 200 g/l cukor hozzáadásával nyernek.

(d) “äpplemust”: cukor hozzáadása nélkül készült almalevekre,

(e) “mosto” szőlőlére.

 

IV. MELLÉKLET

GYÜMÖLCSNEKTÁROKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS ELŐÍRÁSOK

Gyümölcsnektár a következő gyümölcsből

Minimális gyümölcslé- vagy/és pürétartalom (térfogatszázalékban a késztermékben)

I. Savas levű gyümölcsök, élvezhetetlenek a természetes állapotukban

Golgotavirág gyümölcse

25

Quito narancs

25

Fekete ribizli

25

Fehér ribizli

25

Piros ribizli

25

Egres

30

Homoktövisbogyó (Hippophae)

25

Kökény

30

Szilva

30

Ringló

30

Berkenye

30

Csipkebogyó

40

Meggy

35

Más cseresznyefajták

40

Fekete áfonya

40

Fekete bodza (bodzabogyó)

50

Málna

40

Kajszibarackok

40

Eper (szamóca)

40

Földiszeder

40

Hamvas áfonya

30

Birsalma

50

Citromok és limetták

25

Más, ezen kategóriához tartozó gyümölcsök

25

II. Alacsony savtartalmú, pépes vagy nagyon ízes, illatos gyümölcsök, amelyeknek leve természetes állapotban élvezhetetlen

Mangó

25

Banán

25

Guava

25

Papaya

25

Licsi

25

Azeroles (Neapolitan medlars)

25

Savanyú anóna

25

Ökörszív

25

Cukoralma

25

Gránátalma

25

Kasugyümölcs

25

Spanyolszilva

25

Umbu

25

Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök

25

III. Természetes állapotukban élvezhető levű gyümölcsök

Alma

50

Körte

50

Őszibarack

50

Citrusfélék, kivéve citromok és lime-ok

50

Ananász

50

Más, ezen kategóriába tartozó gyümölcsök

50

– VÉGE –