A Magyarországon tenyésztett kecskefajták főbb jellemzői

Németh Tímea (ÁTK), Dr. Kukovics Sándor (ÁTK), Baranyai Gábor (MKSZ)

 

A kecskék tartásának alapvető indoka Európában és hazánkban is a tejtermelés illetve az erre épülő tejtermék (főleg sajt) előállítása. Ennek megfelelően legnagyobb fontosságot élvez az a kecsketej mennyiségének növelése, mely meghatározó tényezője a termelés gazdaságosságának is.

 

A tej és a tejtermékek mindig fontos szerepet töltöttek be az emberi táplálkozásban, így már hamar az állattenyésztési és genetikai kutatások alapjául szolgáltak. A hagyományos nemesítési eljárásoknak köszönhetően a tejmennyiség jelentősen növekedett, azonban ezzel párhuzamosan a tej beltartalmi értékei csökkentek. Hazánkban a kecsketej, illetve a belőle készült tejtermékek iránti kereslet nem magas, azonban Franciaországban, Szlovéniában borsos árat fizetnek a fogyasztók érte. Ma már orvosi kutatások bizonyítják, hogy a kecsketej és a belőle készült termékek élettani hatása rendkívül kedvező. A kecsketej, - az összes tejfajta közül a legegészségesebb - vitamintartalma sokkal magasabb, mint a tehéntejé és tejérzékenyek nagyobbik hányada is fogyaszthatja. Nemcsak könnyen emészthető és ízletes, de a daganatos megbetegedések egyik természetes gyógyszere is. Magas fehérjetartalma és a tejfélék közül legkedvezőbb esszenciális aminosav összetételének köszönhetően fontos szerepet tölt be a gyomorbetegek, az emésztési zavarokkal küszködők és az idős korosztály táplálkozásában. Alkalmas az allergiák gyógyítására, rendszeres fogyasztásával - kedvező kalcium-foszfor aránya révén - a csontritkulás is megelőzhető.

 

Magyarországon jelenleg 6 fajta tenyésztése folyik, melyből 5 fajta tejhasznosítású, 1 pedig húshasznosítású. A tejelők közül az alpesi és a szánentáli, az Európai Unió országaiban a legelterjedtebb és legnagyobb termelési eredményekkel rendelkező tejelő fajták.

A húshasznosítású búr ugyancsak külföldről származik, de ma már vannak az országban hazai tenyésztésű egyedei is.

 

A hazánkban fellelhető, de nem az előbb említett fajtákba tartozó kecskék jelentős hányada a Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége (MKSZ), mint fajtafenntartó szervezet alá tartoznak. Ezen, eltérő küllemű és termelésű kecskeállományból jelenleg kialakítás alatt állnak az elsősorban kültakaró színe alapján megkülönböztetett tejelő fehér-, tejelő barna-, tejelő tarka magyar fajták. A tejelő fehér magyar fajtából közel 2700, a tejelő barnából 3400, a tejelő tarkából 2900 fajtatiszta anyakecskét tart nyilván az MKSZ. A tejelő fehér magyar fajta esetében követelmény az egyöntetű fehér szín, a tejelő barna magyar fajtában a barna szín valamennyi árnyalata megtalálható. A tejelő tarka magyar egyedek kültakarójában egyszerre több szín, zömében a barna és a fekete különböző árnyalatai fehér színfoltokkal együtt jelennek meg.

A fajták küllemi tulajdonságai a kiindulási, heterogén anyaállomány és a fajta kialakításába bevont génimmigrátor fajták hatásai következtében, egyelőre elég tág határok között mozognak.

A fajtáknál általánosságban kívánatos a közepes és annál nagyobb testsúly (anyáknál 50-70 kg, bakoknál 70-100 kg), az ehhez kapcsolódó testméretekkel, valamint a magas termelési szintet és hosszú, hasznos élettartamot lehetővé tevő küllemi tulajdonságok megléte. Az egyedek lehetnek szarvaltak vagy szarvtalanok, a nyakon függelékkel vagy anélkül illetve szakállasok vagy szakálltalanok. Szőrzetük lehet rövid, félhosszú és hosszú.

 

1. táblázat. A tejelő magyar fajtakörbe tartozó kecskék termelési paraméterei

 

 

 

nőivar

hímivar

kifejlettkori testsúly

50-70 kg

70-100 kg

tenyésztésbevételi életkor

7-12 hónap

7-12 hónap

napi testsúlygyarapodás

(30-90 nap között mért)

150-200 g

180-240 g

ellésenkénti szaporulat

1,6-2,2 utód

 

vágási kihozatal

40 % fölött

40 % fölött

Forrás: Magyar Kecsketartók és Tenyésztők
Országos Szövetsége Tenyésztési Programja

 

 

2. táblázat. A Szövetség adatbázisában regisztrált anyakecskék termelési mutatói

 

Tejelő Fehér Magyar

Tejelő Barna Magyar

Tejelő Tarka Magyar

Tejelő Magyar keresztezettek

Fejt napok

Fejt tej

Fejt napok

Fejt tej

Fejt napok

Fejt tej

Fejt napok

Fejt tej

egyedszám

390

390

508

508

287

287

31

31

átlag

162,08

308,58

160,39

329,52

163,25

301,45

214,16

403,55

szórás

39,82

167,50

42,60

175,33

45,95

155,41

48,17

145,81

minimum

64,00

58,30

49,00

69,60

60,00

69,60

93,00

71,20

maximum

264,00

1001,00

267,00

904,60

267,00

798,70

269,00

724,50

 

A már említett import tejelő fajták, azaz a szánentáli és az alpesi fajtafenntartója az Alpesi és Szánentáli Kecsketenyésztők Magyarországi Egyesülete (ASZE), nyilvántartásukban az alpesi fajtából közel 450, a szánentáliból 970, míg a búrból 55 fajtatiszta anyakecske szerepel. Természetesen minkét tenyésztőszervezet, az MKSZ és az ASZE adatbázisában is találhatók a felsorolt 6 fajta különböző keresztezéseiből származó egyedek.

Az alpesi és a szánentáli kecskék hazai tenyésztésének fő célja elsősorban a fajta tisztavérben történő fenntartása és folyamatos javítása, emellett a hazai állományának növelése, amely minél jobban közelítse meg az élen járó külföldi tenyészetek eredményeit. Másik célja a hazánkban fellelhető, alacsony termelésű, még szórvány állományok, valamint a tejelő magyar fajtakörbe tartozó anyakecskék tejtermelésének javítására. Fajtatisztán vagy fajta-átalakító keresztezésben felhasználva alkalmas az intenzív, félintenzív tejtermelés megvalósítására. Cél a 275-300 napos laktációs időszak és a kiegyenlített perzisztenciához tartozó magas tejtermelés elérése, a szaporasági mutatók és a tej beltartalmi értékének javítása mellett.

 

A szánentáli kecske kültakarója egyöntetűen fehér színű, míg az alpesi kültakarója pirított zsemleszínű, a lábakon valamint a hát felső vonalán fekete. A barna mélyebb tónusai is előfordulhatnak, sőt a teljesen fekete szín is megengedett. Polichrom változatban az állat barna vagy fekete alapon fehérfoltos, szintén fekete hátszíjjal.

Mindkét fajta testalakulása kifejezett tejelő jellegre utal. A fej lehet szarvalt vagy szarvatlan, a nyakon függelékes vagy anélküli, szakállas vagy szakálltalan. A tőgy mirigyes és terjedelmes, jól függesztett.

 

3. táblázat. A szánentáli és az alpesi kecskefajta termelési paraméterei

 

nőivar

hímivar

kifejlettkori testsúly

50 kg felett

80 kg feletti

tenyésztésbevételi életkor

7-12 hónap

7-12 hónap

napi testsúlygyarapodás

(30-90 nap között mért)

150-200 g

180-240 g

ellésenkénti szaporulat

1,6-2,2 utód

 

Laktációs termelése

800-1000 liter

 

 

4. táblázat. Az ASZE adatbázisában regisztrált anyakecskék termelési mutatói

 

Szánentáli

Alpesi

Búr

Fejt napok

Fejt tej

Fejt napok

Fejt tej

Fejt napok

Fejt tej

egyedszám

387

387

165

165

10

10

átlag

161,20

374,70

170,297

426,463

182

338,5

szórás

54,13

238,67

50,74509

191,1455

11,3

22,5

minimum

54,00

38,50

56

78,4

152

263,7

maximum

289,00

1095,00

303

954,8

217

472,1

 

5. táblázat. A tejelő magyar fajták tömeggyarapodási adatai

 

Tejelő fehér magyar

Tejelő barna magyar

Tejelő tarka magyar

Anya

gidakori tömeg-

gyarapodás

Utód

gidakori tömeg-gyarapo-

dása

Anya

gidakori tömeg-

gyarapodás

Utód

gidakori tömeg-gyarapo-

dása

Anya

gidakori tömeg-

gyarapodás

Utód

gidakori tömeg-gyarapo-

dása

egyedszám

388

215

322

322

296

189

átlag

186,00

231,00

245,00

220,00

185,00

219,00

szórás

30,80

26,90

16,50

29,10

26,10

29,50

 

6. táblázat. Az alpesi, szánentáli és búr fajták tömeggyarapodási adatai

 

Szánentáli

Alpesi

Búr

Anya

gidakori tömeg-

gyarapodás

Utód

gidakori tömeg-gyarapo-

dása

Anya

gidakori tömeg-

gyarapodás

Utód

gidakori tömeg-gyarapo-

dása

Anya

gidakori tömeg-

gyarapodás

Utód

gidakori tömeg-gyarapo-

dása

egyedszám

387

321

166

137

27

23

átlag

236,00

264,00

220,00

260,00

249,00

312,00

szórás

34,70

28,70

31,00

34,40

28,50

22,30

 

Az egyetlen húshasznosítású fajta hazánkban a búr, melynek tenyésztési célja elsősorban a fajtatiszta állomány genetikai képességének fenntartása és javítása, emellett nagy tenyészértékű tenyészállatok biztosítása a hazai húshasznosítású kecsketenyésztés számára, akár a fajtatiszta populációk fenntartására, akár vágóállat előállító keresztezésekre.

A fajta egyedeinek egész habitusa a hústermelést sugallja. A kifejlett anyák testsúlya 50-75 kg, a bakoké 80-130 kg is lehet. Az állat alapszíne fehér, nyaka és feje vörösesbarna, az orrhát hajlott és általában hóka. Mindkét nemben szarvalt. Jellegzetessége a fajta nemesítésében résztvevő núbiai kecskétől örökölt hosszú, lógó, barna fül, melynek végei kifejlett állatnál felkunkorodnak. Rövid, egyenletes szőrzet fedi a testét. A szőrmentes helyeken, például a farok alatt, sötét pigmentfoltok találhatók. A háta széles és jól izmolt. A combok teltek, mélyen lehúzódóak. A medencealakulása széles és hosszú, ezért könnyen ellik. A tőgy félgömb alakú, feszesen felfüggesztett. Tejtermelése sem elhanyagolható, hiszen a gidák nagy súlygyarapodásához megfelelő mennyiségű és beltartalmú tejre van szükség, laktációs tejtermelése elérheti a 300-500 litert. A tenyésztésbevételi ideje 10-12 hónapos életkorra tehető. Nemi ciklusa aszezonális, ivarzása azonban augusztustól januárig intenzívebb. Az állat nyugodt vérmérsékletű és nagyon jó anyai tulajdonságokkal rendelkezik. Ellésenkénti szaporulata 1,6-2,2. Napi súlygyarapodása intenzív, az első 100 napban hímivarnál 230 g, nőivarnál 180 g. A vágási kitermelése 50% fölötti, húsformái kiválóak, húsa ízletes, zsírszegény. Kitűnő hústermelési és vágási tulajdonságai keresztezésekben is jól megjelennek.

 

Az adatokból az olvasható ki, hogy egyelőre minden fajta, de főként a tejelő magyar fajtakör állományában jelentős termelésbeli növekedésre van szükség, melyhez a tartás- és takarmányozás, valamint a fejési technológia jelentős mértékű javítása járulhat hozzá.

 

 

 

Vissza