Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Agrárszaktanácsadás

 

A tejhozam és gazdaságosság, optimális állomány- és falkaméret

dr. Jávor András, DATE

A tejhozam és a tenyésztési programok

dr. Kukovics Sándor, Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

A tejtermelés színvonala és annak gazdaságossága

A juhok tejtermelése fajtától és hasznosítástól függôen 20-1000 literig változhat. (Természetes ez a mennyiség nem tartalmazza a bárányok) által kiszopott mennyiségeket).

A tejhasznosítás mellett két esetben dönthet az állattenyésztô. Az elsô eset, és a világban ez a gyakoribb, amikoris a tejtermelésbôl származó árbevétel és a jövedelem felülmúlja az egyéb termékek (bárány, gyapjú) eredményeit. Ebben az esetben nyújtott fejést (200-300 nap) alkalmaznak évi egyszeri elletés mellett.

A második eset amikor a bárányok korai választása után néhány liter tej fejését tervezik, anélkül, hogy a szaporodás biológiai ritmust felborítanák. Ezekben az esetekben 40-90 napos fejési ciklus alkalmazható.

A tejtermelés többletköltségei közül a takarmány költség (a tej árának 20%-a) a munkabér (a tej árának 10-15%-a) és az egyéb költségek, állatorvos, (a tej árának 15-20%-a) emelhetôk ki.

Amennyiben, tehát a fejés nem jár más termékek árbevételével kiesésével igen gazdaságosnak tekinthetô.

A bárányozási ciklus meghosszabbodása (8 hónapról 1 évre) csak 0,4-0,8 bárány árának megfelelô tejmennyiség-értékesítésével váltható ki gazdaságosan.

Az optimális állománynagyság, falkaméret

Az ideális állománynagyságot, a tenyészetméretet sok tényezô befolyásolja.

Ezek az alábbiakban foglalhatók össze:

- milyen a rendelkezésre álló legelôbázis, hogy történik a legelô hasznosítás

- milyen a rendelkezésre álló telep,

- milyen a juhászat munkaszervezése

- hol helyezkedik a telep

- egy juhász illetve egy család hány anyajuh jövedelmébôl tud megélni.

Alapelvként leszögezhetô, hogy 1 ha legelô juheltartó képessége 2-20 anyajuh és szaporulata között változhat.

Második szempont, hogy a juh nap 8-10 km mozgással össze tudja szedni takarmányát.

A harmadik tényezô, hogy vonható-e be szántóföldi melléktermék, vagy tarló a takarmányozásba.

A negyedik eleme a megítélésnek, hogy nyájrendszerű-e a munkaszervezés, vagy másmegoldás is alkalmazható.

A jelenlegi helyzetben - nagy szélsôségek mellett - mintegy 500 anyajuh ad annyi jövedelmet amely egy juhász megélhetését biztosítja, egy 4 tagú család megélhetését biztosító jövedelemhez pedig 1500 anyajuh tartása szükséges.

A falkaméret nagyságát befolyásolja az állatok kora, biológiai állapota, ivara, hasznosítása.

Ezek alapján az állatok minimális és maximális csoportnagysága - az ökonómiai tényezôk figyelembevételével - az alábbiak szerint vehetô figyelembe:

növendék 300-2000 db

üres anyajuh 300-2000db

ellôs anyajuh 1-30 db

tenyészkos 1-5 db

hízóbárány 20-50 db

szoptatós anyajuh - a bárányok születési ideje maximálisan 3 héttel térhet el egymástól, és ez adja az optimális méretet.

4.4.6.3.10.3. Tejhozam és a tenyésztési programok

A juhok tejhozama több tényezőtől függ: genotípus/fajta, takarmányozás, tartástechnológia, környezet (üzem). Ezek fontossági sorrendje ez, bár ezen tényezők együttesen hatnak és egymás hatását kölcsönösen befolyásolják.

A hazai merinók választás után elérhető 20-60 literes tejhozamának növelésére számos programot dolgoztak ki hazánkban. Ezeket foglaljuk össze az alábbi ábrán.

(ÁTK Szaktanácsadási füzet 4,1996. ,11. oldal 5. ábrája )

A tejtermelés hasznosítása szerint két megoldást különböztethetünk meg: kifejik azt a tejet, amelyet az anya a bárány leválasztása után adni képes, vagy az állományban tejirányú szakosodást végeznek. Az előbbi bevétel kiegészítést eredményez, az utóbbi jelentős program végrehajtását teszi szükségessé a tervezett hozamok eléréséhez. Az előbbi esetében alig vannak bárány (főtermék) értékesítési gondok, az utóbbiban előfordulhatnak (mint ahogy pl. a sarda keresztezésű bárányoknál ez meg is történt).

Ma sajnos csak az anyaállomány 5-7%-át fejik és a szakosodott juhállományok legnagyobb hányada az 1993-as húsértékesítési gondok és a tulajdonviszonyok átrendeződésének áldozataként felszámolódott.

A szakosodásban kétféle feltételt lehet megvalósítani: vagy olyan mértékben kell megnövelni a tejhozamot, hogy az a hústermelésben jelentkező bevételcsökkenést ellensúlyozza, vagy a tejtermelés növelése mellett a hústermelés fokozását is el kell érni. Az előbbire az awassi, az utóbbira brit tejelő lehet jó példa.

A tejtermelő képesség örökölhetősége inkább közepesnek minősíthető, melynek megjelenését számos tényező befolyásolja. A keresztezés ritkán követ intermedier öröklésmenetet, de heterózisra mindig lehet számítani. A 1. táblázatban a keresztezés eredményeként várható tejhozam adatokat összegeztük különböző örökölhetőségi értékeket figyelembe véve. A 2. táblázatban a hazánkban jelenleg fejt juh genotípusok tejtermelési és választási eredményeit összegeztük. Az adatokból látható, hogy mindkét szakosodási "megközelítés" lehetőségei adottak Magyarországon, csak alkalmazni kell azokat.

3. táblázat: A tejelő keresztezettek /F1/ várható tejtermelése különböző örökölhetőségi értékek esetén

Fajtatiszta törzsállományok

 

Várható laktációs tejtermelés literben

(átlagos tejtermelése

Intermedier öröklő-

h2

hazájukban, liter)

dés+7 % heterózis

0,38

0,56

merinó

70

-

-

cigája

125

97-104

74-80

109-117

langhe

180

(230)

125-134

(150-160)

95-102

(114-122)

140-150

(168-180)

pleveni f.fejű

210

140-150

106-114

157-168

sarda

220

145-155

110-118

162-174

lacaune

250

160-170

120-130

180-190

brit tejelő

350

210-225

160-170

230-250

awassi

500

285-305

217-232

319-342

keletfríz

600

335-358

255-272

375-401

 

4. táblázat: Magyarországon fejt juh genotípusok

Fajta

Laktációs tejhozam

Választott szaporulat

awassi

300 - 336 l (150 - 200)

90 - 95 %

awassi F1

80 - 105 l

90 - 95 %

tejelő cigája

160 - 200 l

130 - 140 %

lacaune

64 - 100 l

130 - 140 %

lacaune F1

60 - 80 l

125 - 135 %

pleveni F1

60 - 80 l

100 - 109 %

pleveni F1 x fekete keletfrÍz: anyák

100 - 130 l

110 - 114 %

pleveni F1 x fekete keletfríz: toklyók

90 - 110 l

100 - 106 %

merinó

30 - 50 l

90 - 95 %

brit tejelő

160 - 220 l (100)

180 - 195 %

brit tejelő F1

90 - 130 l

160 - 180 %

Az elmúlt évtizedben végzett vizsgálataink eredményei azt mutatják, hogy a keresztezések hatására az eredeti merinó állományok adataihoz hasonlítva az összes kifejt tej mennyisége 50-250%-kal növelhető. Ez a napi tejhozamban 20-200%-os, a laktáció hosszában (fejt napok száma) pedig 10-70%-os növekedést jelent. Igaz, hogy ezzel szemben számolni kell a tej zsír- és fehérjetartalmának 0,4-1,0, ill. 0,3-0,5%-os csökkenésére. A tej összetételének ilyen változásából származó literenkénti árcsökkenést viszont a többlettej mennyisége bőségesen kompenzálja.

A fajtatiszta tenyésztési program példájaként a francia lacaune fajtát kell megemlítenünk. A 750.000 anyajuh tejtermelését két egyesület szervezi, megközelítőleg 50-50%-os arányban.

A tenyésztést ún. nyitott nukleusz tenyésztési módszer szerint végzik immár több, mint 40 éve. Ennek felépítését mutatjuk be a mellékelt ábrán.

(ÁTK Szaktanácsadási füzet 4, 1996, 14. oldaláról a 7. ábra)

E rendszerben a minősített tenyészkosok felülről lefelé "hal adnak" az egyes sávok között. Az anyajuhok teljesítményüktől és a teljesítmény vizsgálat szintjétől függően felfelé is léphetnek.

Szinte minden jelenlegi tejelő fajta tenyésztési múltjában jelentős keresztezési program nyomaira bukkanhatunk. A keletfríz juhot szinte minden fajta javítására használták, kipróbálták már. Az awassi fajta alacsony szaporulatát keletfrízzel való keresztezésével kívánták növelni és így jött létre az assaf nevű fajta Izraelben. A lacaune fajta nemesítését a '70-es évek óta már kizárólag fajtatiszta tenyésztés módszerével végzik, jóllehet előtte e fajtánál is indultak keresztezési programok. Hasonló a helyzet az olasz szarda fajta esetében is.

 

ÁTK Herceghalom 1999 november