Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Agrárszaktanácsadás

 

1. ásványianyag- és mikroelem ellátottság: angolkór, kálciumos tetánia, magnéziumos tetánia, szelén-, vas-, jód- és rézhiány

2. (takarmányozási eredetű betegségek): előgyomrok működési zavara, bendő heveny felfúvódása, bendő alkalózis, bendőrothadás, bendőcidózis - tejsavmérgezés, bendő hepper és parakeratózis oltógyomor felfúvódás

· anyagforgalmi betegségek: ketózis- vemheségi toxikózis, agykérgi elhalás, A-vitamin hiány, húgykövesség

· mérgezések: ólom-, réz-, nitrát-, nitrit-, ammónia-, csattanómaszlag-, bürökmérgezés, páfrány- és zsúrlómérgezés, tizsafa mérgezés, szélfű- és ciánglikozida mérgezés

· mycotoxikózisok: stacybotryotoxicózis, fusariotoxicózis, aftatixiozis, ergotizmus,

· bactériumok okozta betegségek: lépfene, listeriózis, enterotoxéniák- lásd juhbetegségek

3. hizlalási betegségek és gyógyítása

· fertőző eredetű betegségek bárányok vírus okozta tüdő- és bélgyulladása, enterotoxanémiák, pasteurellózis, panavitium coccidiózis, helmintózis (lásd juhbetegségek)

· nem fetőző eredetű betegségek bendőalkalózis, bendőacidózis- tejsavmérgezés, bendő hyper és parakeratózis (lásd fent) húgykövesség, rézmérgezés/

dr. Soós Ferenc, Állattenyésztési ésTakarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

Takarmányozási eredetű betegségek

Mennyiségileg és minőségileg rendellenes takarmány etetése okozza ezen betegségeket.

a.) Előgyomrok működési zavara (indigestio), amelynek elsődleges formáját juhokban kizálólag rendellenes takarmányozás során észleljük:

· Bendő heveny felfúvódása (tympania acuta ruminis): enyhébb esetben szabad gáz halmozódik fel, súlyosabb esetben a bendőtartalom felhabzik. A szabad gáz (CO2, CH3, H2) felböfögés során eltávozhat, a habos tartalom tartósan a bendőben marad, így a térfogatában gyorsan növekvő bendő igen hamar fulladásos halált okozhat. Többnyire kora tavasszal észleljük, oka a virágzás előtti buján nőtt zöldtakarmányok etetése, különösen érvényes a pillangósok (lucerna, lóhere, borsó) esetében. Hajlamosító tényezők a rosthiányos takarmányzás, vagy finomra őrölt dara etetése. Tünetei jellegzetesek: a has térfogatának feltűnő növekedése, szapora légzés, gyakori vizelet- és bélsárürítés, végső stádiumban nyálzás, fogcsikorgatás, lilásan elszíneződött előrenyújtott nyelv, majd fulladásos halál. Gyógykezelés: habromboló szerek alkalmazása, házilag 1/4 rész víz, 1/4 rész olaj (paraffin, növényi), 1/4 rész metil-cellulóz (gyógyszertárakban), 1/4 rész alkohol (pálinka), vagy Atympan (Philaxia) állatgyógyászati készítmény. Nyelőcső szondázás. Végső esetben szúrcsapolás.

· Bendőalkalózis (alcalosis ruminis): fehérjében gazdag és szénhidrátban szegény takarmány etetése, valamint nitrogéntartalmú kiegészítők (karbamid, ammonium-karbonát) nagy mennyiségben történő adagolása okozza. A bendőben megszaporodik az ammonia és lecsökken az illózsírsav tartalom, ami a bendőtartalom lúgosodásához vezet (pH 7,5-8,5). A betegség étvágytalansággal, enyhe felfúvódással, olykor hasmenéssel jár. Gyógykezelése: könnyen erjedő szénhidrátok etetése (dara, cukorgyári melléktermékek). Házilag 0,5 dl háztartási ecet 1 liter vízben feloldva, vagy Ruminogen pulvis 2x20 g/nap 3 napon át.

· Bendőrothadás (putrefactio ruminis): bendőalkalózis következménye, vagy rothadt földdel szennyezett, befülledt, fagyos takarmány etetése okozza. A bendőtartalomban elszaporodnak a rothasztó baktériumok (E. Cosi, Proteng). A beteg állatok kérődzése abbamarad, étvágytalanok, gyakori a hasmenés, ízületi duzzanat, rángógörcsök, a bendőtartalom sötétbarna, híg, habos és jellegzetesen bűzös. Gyógykezelése: állatorvos feladata. Szájon át adott nagy mennyiségű antibiotikum (Gentamicin), majd Ruminogen pulvis 2x20 g/nap 3 napon át. Emellett könnyen emészthető szénhidráttartalmú takarmány etetése.

· Bendőacidózis, tejsavmérgezés (lactacidaemia): oka a gyorsan erjedő szénhidrátot tartalmazó takarmány nagy mennyiségben történő etetése (dara, szemestakarmány, nedves répaszelet). Népi elnevezése ”bezabálás”. a bendőbe jutott szénhidrátokból hirtelen nagy mennyiségű tejsav képződik, ami a hasznos bendőbaktériumokat és véglényeket elpusztítja, így csak a tejsavat továbbtermelő baktériumok maradnak életben. A tejsav folyadékot ”szív” a bendő falán keresztül a bendőbe, így a szervezet folyadékhiányt szenved. Az állatok étvágytalanok, enyhén felfúvódnak, bendőmozgásuk megszűnik. Fogcsikorgatás, látászavar, izomrenyheség és hasmenés jelentkezik. Gyakran a csülökirha gyulladása miatt kötötten mozognak, elhúzódó esetben a csülökszaru leválhat. Gyógykezelés hiányában görcsök között elpusztulnak. A bendőtartalom tejfölszerű, émelygősen szúrós szagú, pH-ja 3,5-4,5-re csökken. Gyógykezelés: a bendőtartalom eltávolítása, majd 2x30 g nátrium-hidrogén karbonát szájon át, jó minőségű széna etetése, valamint antihisztaminok (dehistin), A-vitamin, B1-vitamin injekcióban történő adagolása. Megelőzése a magas szénhidráttartalmú takarmányhoz való fokozatos szoktatás szálas takarmány kíséretében.

· Bendő hyper és para-keratózis: Enyhébb, de folyamatosan jelenlevő bendőacidózis okozza, amikor a nagy tömegű finomra őrölt abrak etetése következtében a bendőben megszaporodó vajsav (butirát) a bendő nyálkahártyájának kóros elszarusodásához vezet. Az elszarusodott hám akadályozza az illózsírsavak (energiahordozó) felszívódását, így romlik a takrmány értékesítése. A beteg állatok csak szálas takarmányt fogyasztanak szívesen, vérfogyottak, testtömegük elmarad a korcsoportú bárányokétól. A betegség gyógykezeléssel nem befolyásolható.

· Oltógyomor felfúvódása (Tympania abomasi): mesterséges tejpótlóval nevelt bárányok betegsége. A hirtelen nagy mennyiségű, esetleg hidegen itatott tejpótló megreked az oltógyomorban, ahol erjedés majd rothadás következik be. A lesoványodott, gyenge állatok elfekszenek, felfújódnak és fejüket hátrafordítva görcsök közepette elpusztulnak. A gázokat hasfalon keresztül tűvel lehet leengeni, majd a tűn keresztül antibiotikumot kell az oltóba fecskendezni. Gondoskodni kell az elegendő szopókáról és az itatási higiéniáról.

b.) Anyagforgalmi betegségek:

· Ketózis (vemhességi toxikózis): előrehaladottan, általában ikervemhes anyajuhok betegsége. Ritkán ellés után pár nappal is jelentkezhet. Rendszerint olyan állományokban tapasztaljuk, amelyekben az előrehaladottan vemhes anyákat energiában szegény takarmányozásban részesítik, vagy valamilyen egyyébb oknál fogva az anyák étvágytalanná válnak. Jelentkezhet a jó kondícióban levő anyák esetében is. Energiahiányos állapotban az anyajuh szervezete a saját zsírkészletének mozgósítására kényszerül. Ez a folyamat a máj elzsírosodásához, valamint ketonanyagok felhalmozódásához vezet. A betegek étvágytalanok, elmaradnak a nyájtól, mozgásuk bizonytalan. Kérődzésük abbamarad, leheletük acetonszagú. 3-4 nap múlva többségük önkívületi állapotba kerül, majd elhullik. Gyógykezelésük: intravénás 10-20 %-os cukoroldat adagolásával, valamint ruminogén pulvis 2x20 g/állat/nap történik. Szakszerű takarmányozással a betegség megelőzhető. A vemhesség második felében az abrak napi mennyisége 500-1000 g között legyen. Kerülni kell a rossz minőségű takarmány etetését, valamint a hirtelen takarmányváltást. Stresszmentes környezet és a rendszeres mozgatás segíti a ketózis megelőzését.

· Agykérgi elhalás (B1-avitaminózis): Hízóbárányok betegsége. Ha az állatokat könnyen erjedő, szénhidrátban gazdag, rostszegény és sok karbamidot tartalmazó takarmánnyal etetik, kevés B1-vitaminhoz jutnak és ugyanakkor bendőacidózis vagy bendőalkalózis miatt a bendőflóra által termelt B1-vitamin mennyisége is lecsökken. Lényege az agyvelőállomány elfajulása és ebből adódóan idegrendszeri tünetek mint izomrángás, elfekvés, fejoldalttartás, majd elhullás jelentkezik. Gyógykezelés: 10 mg/TTKG B1-vitamin ismételt befecskendezése. Megelőzhető hizlaláskori rostetetéssel, valamint takarmányélesztő etetésével.

· A-vitamin hiány (A-hypovitaminózis): Ritka hiánybetegség. Elégtelen karotinellátás következtében alakul ki. Napon sokáig száradó széna, kiszáradt fű, A-vitamin kiegészítés nélküli abrak, valamint rosszul tárolt (rothadt, fülledt, penészes) takarmányok folyamatos etetése során tapasztaljuk. Tüneteti a fejlődésben való visszamaradás, hasmenés, szürkületi vakság, kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás, szaruhártya kiszáradása, szem beolvadása. Elhullást a csökkent ellenállóképesség miatt fellépő betegségek okoznak. Gyógykezelni A-vitamin adagolással lehet szájon át, vagy injekció formájában. Mennyiségét állatorvos határozza meg.

· Húgykövesség: lásd hizlalási betegségek

· Angolkór, mangánhiány, szelénhiány, vashiány, jódhiány, rézhiány (lásd ásványianyag ell.).

c.) Mérgezések, amelyek leggyakrabban takarmányeredetűek:

· Ólommérgezés: Utak, ipari területek közeléből származó ólom-oxiddal szennyezett takarmány etetése során észleljük. Heveny esetben izomgyengeség, szédelgés, majd elhullás idült esetben csontkárosodás, csonttörés, lesoványodás, hasmenés a tünetek. Gyógykezelése állatorvosi feladat.

· Rézmérgezés: Ritkán jelentkezik. Többnyire idülten zajlik le sárgaság, lesoványodás, vérfestékvizelés tünetei között, amit elhullás követ. Hízóbárányok betegsége akkor, amikor az etetett abrakba a báránytáp-premix helyett magasabb réztartalmú premix kerül (pl. sertéspremix).

· Konyhasómérgezés: A takarmányozás fontos része a sókiegészítés. A hetekig megvont konyhasó adag újrakiosztásakor hiányos ivóvízellátás kíséretében alakul ki a mérgezés. Izomremegés, szédelgés, nyálzás, hasi fájdalom, tudatzavar, fogcsikorgatás, majd elhullás tapasztalható. Az ivóvízellátás és sómegvonás egyben gyógykezelést is jelent.

· Nitrát, nitrit mérgezés: A juhok kevésbé érzékenyek. Nagy nitráttartalmú takarmányok etetése okozhatja (repce, napraforgó, tifon stb.), amelyek nitráttartalmú műtrágyával kezelt területekről származnak. A mérgezés során kialakuló tünetekért (nehezített légzés, száraz nyálkahártyák, fulladás) a vérfestéknek az oxigén szállítására alkalmatlanná válása a felelős. Gyógykezelni iv. vagy im. adott (2-4 mg)/TTKG) metilinkék oldattal lehet.

· Ammoniamérgezés: A nem fehérje természetű nitrogéntartalmú (NPN) takarmánykiegészítők mint karbamid, ammonium-karbonát, valamint nagy tömegű fehérje túletetése során jelentkezik, mert a bendőben történő lebontásuk során ammonia keletkezik. A mérgezett állat nyálzik, bendőmozgása leáll, majd felfúvódik és elfekszik, 1-2 órán belül elpusztul. Specifikus antidótuma a glutaminsav (20-50 g). Gyógykezelést lásd bendőalkalózis.

· Növényi eredetű mérgezések: Kiéhezett, szárazságban legeltetett állatoknál jelentkeznek.

· Csattanómaszlag-mérgezés: Silókukoricaszilázsban, szemeskukoricában fordul elő apró, szív alakú fekete magvak formájában. Pupillatágulat, hasi fájdalom, 5-8 órán belül elhullás a tünetek. Gyógykezelése állatorvosi feladat.

· Bürökmérgezés: Alkaloidája a coniin bénulást és fulladást okoz. Ellenszere nincs.

· Páfrány- és zsurlómérgezés: Erdőszéleken legeltetett, vagy innen származó szénával etetett juhokban vér- és vérfestékvizelésben nyilvánul meg és sárgaságot okoz.

· Tiszafamérgezés: Alkaloidája a taxin. Bénulást és szívmegállást okoz.

· Szélfűmérgezés: Méreganyaga a metilamin. Vérsejtoldódást és sárgaságot okoz.

· Ciánglikozida-mérgezés: Glikozidájukból mérgező ciánhidrogént képződik a növény felvétele után. Ilyen növény a takarmánycirok, a szudáni cirokfű, a tarkacirok, valamint az üszöggombával fertőzött zöld vízi harmatkása. A ciánhidrogén a szöveti légzést bénítja, ami agykárosodáshoz és elhulláshoz vezet.

· Mycotoxicózisok: A takarmányokon elszaporodott penészgombák által termelt mérgek okozzák.

· Üszög és rozsdagomba toxicózis: Helyileg bőrgyulladást, gyomor-, bél- és idegrendszeri tüneteket okoz a fertőzött búza vagy kukorica etetése.

· Stacybotryotoxicózis: Nedvesen bálázott szalmán megtelepedő fekete színű penész, amely a pofa bőrén és a száj nyálkahártyáján okoz hámkárosodást.

· Fusariotoxicózis: Trichotegén típusú sejtmérget és ösztrogén hatású (zearalenon) toxint termelnek. Különösen növendékekre és vemhes anyákra veszélyes. Az immunrendszert károsítja, így gyakrabban jelentkeznek fertőző betegségek. Járványok robbanhatnak ki.

· Aflatoxicózis: Ritkán tapasztalható. Termeléscsökkenést okoz.

· Ergotizmus: Ritka kórforma, mert a juh kevésbé érzékeny az anyarozs alkaloidákra. Heveny esetben nyálzást, hasmenést, idült esetben a fül és a lábvég bőrelhalását okozza.

d.) Baktériumok okozta betegségek

· Enterotoxiaémiák: lásd juhbetegségek

· Lépfene: lásd juhbetegségek

· Listeriózis: lásd juhbetegségek

 

Hizlalási betegségek megelőzése és gyógykezelése

A pecsenyejuhok, valamint selejt juhok hizlalása intenzív körülmények között történik, ami magába foglalja a zsúfolt tartást és abrakban gazdag takarmányozást. Gyakran kerülnek hizlalásra idegen állományból származó állatok, amikor is fontos, hogy már a karanténozás ideje alatt megtörténjen a várhatóan fellépő betegségek elleni védőoltás és féregtelenítés. Gyakoribb "hizlalási" betegségek lehetnek fertőző és nem fertőző eredetűek.

1. Fertőző eredetű hizlalási betegségek

Bárányok vírusok okozta tütő- és bélgyulladása (lásd betegségek). Megelőzése lásd prevenciós áeü. Gyógykezelésre antibiotikumok, szulfonamidok alkalmasak a másodlagos fertőzések leküzdésére.

Enterotoxiaemiák (lásd betegségek) megelőzésében fontos a hajlamosító tényezők kiküszöbölése (fehérjében gazdag, rostban szegény takarmány etetése), valamint a védőoltás alkalmazása (lásd prevenciós áeü.). Gyógykezelési eljárás nem ismeretes.

Pasteurellozis: lásd betegségek

Panaritium (lásd betegségek): Megelőzésének egyetlen módja a padozat higiéniájának biztosítása (száraz, tiszta alom), valamint a beteg egyedek azonnali elkülönítése és gyógykezelése. Megelőzésre szolgáló eljárás (lásd áeü. megelőzési és kezelési prog.). A gyógykezelés helyileg alkalmazott gyógykenőcsök felviteléből, valamint a szaru faragásából áll.

Coccidiozisok (lásd betegségek)

Helmintózisok (lásd betegségek), megelőzés és gyógykezelés lásd áeü. megelőző és kez. prog.

2. Nem fertőző eredetű hizlalási betegségek

Bendőalkalózis lásd tak. eredetű betegségek

Bendőacidozis, tejsavmérgezés: lásd tak. e.bet.

Bendő hyper és parakeratózis: lásd tak. e. bet.

Agykérgi elhalás: lásd tak.eredetű betegségek

Húgykövesség: Csak kosokban fordul elő. lényege hogy a húgyhólyagban kőképződéssel járó folyamat zajlik le, ha az állatok abrakdús takarmányt kapnak és a kívánatos takarmány Ca:P arány 2:1-nél szűkebb. A húgycsőben megrekedő kő akadályozza a vizeletürítést és az állat életét veszélyezteti(húgyvérűség, húgyhólyagrepedés). Megelőzésként gondoskodni kell a vizelet kémhatásának lúgosításáról, Ca-ban gazdag szálastakarmány etetéséről, A-vitamin kiegészítésről (premix), valamint 20 %-ot elérő takarmány rosttartalomról. Abrakhoz keverhető 1 % szénsavas mész (futor), 1 % NaCl, 0,2 % KCl és 0,3 % ammonium-klorid. A gyógykezelés a hímvessző féregszerű nyúlványának lemetszéséből, No-Spa, Furosemid injekciók alkalmazásából áll.

Rézmérgezés: lásd ásványianyag és mikroelem ellátottság, lásd takarmányozás eredetű betegségek.

 

Ásványianyag- és mikroelem ellátottság

Hiányuk elsősorban szakszerűtlen takarmányozás során fordul elő és mutatkozik meg klinikai tünetekben. Túladagolás esetén (keverék abraktakarmány) mérgezést is okozhatnak. Gyakoribb hiánybetegségek:

Angolkór: Elválasztáskori intenzíven nevelt bárányok csontszövet-fejlődési zavara, amikor bőséges fehérje és energia bevitele mellett hiányos a Ca, P, valamint a D-vitamin bevitel, esetleg helytelen a Ca:P arány. Tünetei: a hosszú csövescsontok elhajlása, ízületi felszínek bunkószerű megvastagodása, a bordaporc-bordacsonti ízület duzzanata. Megelőzése a megfelelő Ca, P mennyiség (12-13 g/nap/állat Ca, 4,5-5 g/nap/állat P) és D-vitamin szükséglet (100-200 ezer Ne/állat) biztosításával lehetséges.

Kálciumhiányos tetánia: Előrehaladottan vemhes anyák betegsége hiányos kálciumellátás, valamint kálcium-mobilizációs zavarok esetében. Merevgörcsben nyilvánul meg. Gyógykezelni intravénás és IM adott kálcium készítményekkel lehet (Calcimusc, Nomilen).

Magnéziumhiányos tetánia: Gyors lefolyású, merevgörccsel járó betegség, amellyel vemhes vagy szoptató anyajuhoknál találkozunk. Kora tavasszal buja növésű legelők legeltetése során jelentkezik, mert ezek magas káliumtartalma kedvezőtlenül hat a magnézium felszívódására. Tünetei hasonlóak a kálciumhiányos tetániával.

Szelénhiány: 3-4 hetes bárányok betegsége, de felnőttekben, sőt magzatokban is jelentkezhet. Oka a hiányos szelén és E-vitaminellátás (avas, penészes takarmány etetése), amelynek során a fent említett antioxidáns anyagok peroxidokra gyakorolt hatása elmarad és ezek felszaporodva az izomsejtekben károsító hatást fejtenek ki (Distrofia), mozgászavarban jelentkezik. Vemhes anyákban vetélésben nyilvánul meg. Gyógykezelni és megelőzni szelén (1 mg) és E-vitamin (3000 mg) adagolásával lehet. Megelőzésként a vemhes anyákat célszerű a vemhesség utolsó harmadában perorális (Myoselen) vagy parenterális (Soluselen) szelénkiegészítésben részesíteni. A bárányokat napos korban, majd 4 hetesen két alkalommal - 2 hetes időközzel - kell injekciós készítménnyel kezelni. A szelén túladagolva mérgezést okoz (0,4 mg/TTKG). Tünetei heveny esetben a gyakori vizelés, tüdővizenyő, elhullás, idült esetben pedig elfekvés, elhullás. Gyógyítása eredménytelen.

Vashiány: Tejpótlóra alapozott báránynevelés során 5-6 hetes korban vérfogyottság,fejlődésben való visszamaradás alakul ki. Megelőzése szálas takarmány etetésével, valamint vastartalmú premix etetésével lehetséges. Gyógykezelni IM. adott 500-600 mg vas-dextrán befecskendezésével lehet.

Jódhiány: Jódhiányos területen tartott anyák bárányaiban a pajzsmirigy megnagyobbodásában, fejlődésben visszamaradásban nyilvánul meg. Az anyák vetélhetnek vagy szőr nélküli, életképtelen bárányokat ellhetnek. Megelőzésére szolgál 5-6 csepp Lugol oldat, amelyet a magasvemhes anyák ivóvizében kell feloldani. A jód túladagolása mérgezést okozhat.

Rézhiány: Az anyajuhok rézhiányos takarmányozása (kevesebb mint 5 mg/tak.sza./kg), vagy sok Ca, Mo, Cd, S-t tartalmazó takarmány etetése okozza. A vemhes anyák vérfogyottak, a gyapjú egyenes szálú és töredezett, szem környékén világosabbá válik. Gyakori a bűzös hasmenés. A bárányok idegrendszeri tüneteket (ingadozó járás, hátulsó testfél gyengeség) mutatnak, amelyek egy életre megmaradnak. Gyógykezelni csak felnőtt anyákat lehet 1 g CuSO4 + 50 ml víz adagolásával. Túladagolva a réz mérgező (lásd hizlalási betegségek). A mérgezés tünetei heveny esetben a kékes-zöld, híg bélsár ürítése, valamint önkívületi állapot után elhullás. Idült esetben valamennyi állat véres vizeletet ürít, fáradékony és sárgaság tüneteit mutatja. Szájon át adott 1 %-os 30 ml kálcium-hexaciano-ferrit lekötheti a bendőbeli rezet. Idült esetben 2 g nátrium tioszulfát, 2 g kénpor és 100 mg ammonium molibdenát keveréke három egymás utáni nap adagolva nyújthat segítséget.

 

"Élettani" betegségek megelőzése

Nem fertőző kóroktanú, mint anyagforgalmi betegségek (lásd takarmányozási eredetű betegségek, ásványianyag és mikroelem ellátottság, hizlalási betegeségek), valamint az előgyomrok működési zavarait magába foglaló (lásd takarmányozási eredetű betegségek) betegségek sorolhatók ide. Az előidéző kórok minden esetben a helytelen takarmányozás, tehát megelőzésük mindig a helyes takarmányozásra alapozott (lásd takarmányozási eredetű betegségek, ásványianyag és mikroelem ellátottság, hizlalási betegségek).

Húgykövesség: lásd hizlalási betegségek

Kotozis: lásd takarmányozási eredetű betegségek

Angolkór: lásd ásványianyag és mikroelem ellátottság

Kálciumhiányos tetánia megelőzésében fontos a stressztényezők kiküszöbölése (takarmányváltás, szállítás), amelyek csökkenthetik a vér kálciumszintjét, valamint fontos a vemhesség ideje alatti folyamatos abraketetés.

Magnéziumhiányos tetánia esetében kerülni kell a buja növényzetű legelőkre hirtelen történő kihajtást, esetleg ajánlatos legelőre hajtás előtt szálastakarmányt adagolni. A legelők magnéziumtartalmú műtrágyával való kezelése, valamint az anyákkal feletetett (abrakban) 3-5 g magnézium-oxid segíthet a betegség megelőzésében.

Szelénhiány: lásd ásványianyag és mikroelem ellátottság

Vashiány: lásd ásványianyag és mikroelem ellátottság

Jódhiány: lásd ásványianyag és mikroelem ellátottság

Rézhiány: lásd ásványianyag és mikroelem ellátottság

Agykérgi elhalás: lásd takarmányozási eredetű betegségek

A-vitamin hiány: lásd takarmányozási eredetű betegségek

Előgyomor működési zavar: lásd takarmányozási eredetű betegségek

Bendő heveny felfúvódása: Rosttartalmú takarmány etetése, kerülendő a buján nőtt növényzet hirtelen, nagy mennyiségben történő legeltetése.

Bendőalkalózis: A fehérjében gazdag összetevők mellett könnyen erjedő szénhidrátokat tartalmazó takarmányt is célszerű etetni.

Bendőrothadás: Kerülendő a rothadt, földdel szennyezett, penészes, esetleg fagyos takarmány etetése.

Bendőacidózis: Nagy mennyiségű abrakot csak fokozatos szoktatás és szálas takarmány kíséretében lehet etetni. A szoktatás legalább 8-10 napig tartson és célszerű az abrakhoz alkalizáló anyagot (Futor) keverni.

Oltógyomor felfúvódás: Kellő számú itató mellett fontos a tejpótlóhoz 1 ml/l formalinoldatot keverni.

 

ÁTK Herceghalom 1999 november