Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Agrárszaktanácsadás

 

dr. Megyerné dr. Nagy Judith, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet

Gyapjútermelés

A gyapjú minőségi és mennyiségi tulajdonságait és így a gyapjútermelést számos tényező befolyásolja. Az egyik legfontosabb tényező a fajta. ˇA legtöbb tiszta.gyapjút a hosszúgyapjas angol fajták /romney, lincoln/ termelik. Hatással van a gyapjútermelésre az egészségi állapot is: súlyos betegség esetén a. papilla, csökkenti.működését, az elemi szálak elvékonyodnak, szálhűtlenedés, sőt kétnövésűség /a bunda "levetése"/ is előfordulha. Lényeges faktor a megfelelő takarmányozás; hiányos takarmányozás a gyapjú elfinomodásához vezet, a gyapjú erőtlen, petyhüdt és szakadékony lesz, jelentősen veszít értékéből. A nagyobb testtöegű juhok testfelszíne, és ezért gyapjútermelése is nagyobb, relatív gyapjútermelés azonban a testfelület növekedésével párhuzamosan csökken. Minél nagyobb a fej, a has és a lábak benőttsége, annál nagyobb a gyapjútermelés.

A fürthosszúság az egységnyi bőrfelületen növő gyapjú mennyiségét döntően meghatárrozza. A gyapjúsűrűség /az 1m2-en található szőrtüszk száma/ szintén jelentősen befolyásolja a gyapjútermelést. A bőrfelület ráncoltságának fokozásával a gyapjútermelő terület növekszik. Ideálisak nevezhetők a nyírás után észrevehető, apró, sűrű ráncok, melyek azonban még nem nehezítik a nyírást.

Tenyészállatok gyapjútermelő képességének meghatározához a tenyészállat 10 és 15 hónapos kora közötti időszakban meg kell állapítani az állat gyapjújának fürtmagasságát, szálfinomságát, nyírótömegét, rendement-jét és tisztagyapjú hozamát.

Gyapjú

Gyapjúnak nevezünk minden állati szőrzetet, amelynek szálai finomságuk, zsugorodóképességük, erősségük és rugalmasságuk miatt textilipari feldolgozásra alkalmasak. Gyapjút a juhon kívül más állatfajok: a teve, az alpaka, a láma, a yak, a vikunya, a kasmírkecske, az angórakecske és az angóranyúl is termel.

A gyapjú morfológlai felépítését tekintve több rétegből áll. A külső réteg a felhám, vagy kutikulam, melyet lemezszerű pikkelyek alkotnak. Az elszarusodott epidermiszsejtek pikkely, toboz, vagy tetőcserépszerűen fedik egymást. A felhám elrendeződése határozza meg a gyapjú fényét, mely merinógyapjúnál az ezüstreszelékhez hasonló, egyes, crossbred gyapjút növesztő fajtáknál /lincoln, leicester/ a szorosabban elhelyezkedő epidermiszsejtek miatt pedig selyemfényről beszélünk.

A gyapjúszák középső /a. pehelyszál belső/ rétege a kéregállomány, vagy kortex, mely a szál hossztengelyével párhuzamosan elhelyezkedő, sejtmaggal rendelkező orsó alakú sejtekből, a fibrillákból áll. Két további részre osztható: az orto- és a parakortexre. Ezen. két rész eltérő belső orientáltsága miatt keletrező heterogén duzzadás belső feszülltséget kelt, és ezen kompenzálatlan feszültségek idézik elő a gyapjú ivelődését. A kortex állomány sejtjei vízben erősen duzzadnak és a gyapjú legfontosabb tulajdonságainak /rugalmasság, szakítószilárdság, nyújthatóság/ legfőbb hordozói. A felszőrökben és az átmeneti szálakban egy további réteg, a medulla./velőállomány, vagy bélanyag/ is megtalálható. A medulla gömbölydedsejtekből áll, szerkezete laza, porózus, levegővel telített. Nagysága változó: a kesbeny, megszakított medullától kezdve egészen a szál keresztmetszet 90 %-át kitevő velőállonányig széles variációban fordul elő. A gyapjú szilárdságát, rugalmasságát és festhetőségét a medulla igen kedvezőtlenül befolyásolja.

Bundának nevezzük a juhról lenyírt teljes szőrköntöst. A bunda fürtökből, a fürtök pászmákból állanak. A pászma egy szőrtüsző szigetből kinőtt kb. 20-200 szálból álló szálcsoport, melyet a kötő, ill. fátyolszálak fürtöcskévé, majd fürtté tartanak össze. A bundát különböző szőrképletek alkotják: a pehelyszálak két rétegből:/kutikulából és kortexből állnak, medullát nem tartalmaznak. Finomságuk általában 10-38 mikron között van. Az átmeneti szálaknál találhatunk szakadozott medullát, a felszőrök átmérője 38 és 150 mikron közt ingadozik, minden esetben tartalmaznam medullát, a pehelyszálaknál általában gyengébben ívelteli. A kevert gyapjúban a felszőrök és a pehelyszálak váltakozva fordulnak elő.

A holtszőrök, v. rendellenes gyapjúszálak általában a bunda szálainál rövidebb, egyenes, merev-törékeny, többnyire összefüggő medullát tartalmazó, durva szálak /pl. serteszőr, ebszőr/ A gyapjú legfontosabb értékmérő tulajdonságai: a szálfinomság, vagy átlagos szálátmérő, a fürt, ill. a szálhosszúság, a kiegyenlítettség, a gyapjútisztaság, vagy rendement, a szín, a fény és a szakítószilárdság és nyújthatóság.

A gyapjú értékét és így az árát csak ezen tulajdonságok pontos ismeretében lehet meghatározni. Valamennyi lényeges gyapjútulajdonság jól ismételhetően mérhető, számos műszert fejlesztettek ki a gyapjútulajdonság mérésére.

Nyírás

Hazánkban a juhokat évente egyszer, tavasszal nyírják. Április második fele, ill. május hónap erre a legkedvezőbb időszak. Túl korai nyírásnál a juhok megfázhatnak, túl késői nyírás esetén a gyapjú zsírosabb lesz és az állatok sokat szenvedhetnek az esetleges korai meleg napoktól. Alapvetően meghatározza a nyírás időpontját, hogy a gazdaságnak mikor áll rendelkezésre nyíróbrigád. Mivel a nyírás stresszhatást jelent a juhoknak, kerülendő a nyírás a vemhesség kezdő és utolsó hónapjában, illetve a szoptatás és fejés időszakában. Nyíráshoz száraz, világos, jól szellőztethető helyiség felel meg. Ha juhakolban nyírunk, a trágyát hordassuk ki, fertőtlenítsünk és ha nem padlózott, vagy cementezett a padozat, ponyvával fedjük be. Lehetőleg száraz, meleg időben. nyírjunk. Ügyelni kell arra, hogy az állatok a nyírás előtt ne ázzanak meg. Nyírás előtt fél nappal fel kell függeszteni a takarmányozást. A nyíráshoz a juhokat megfelelően elő kell készíteni;

farukról le kell vágni a bélsártól összetapadt gyapjútincseket, a koloncokat és el kell távolítani a bundára hullott szennyező anyagokat /pl. takarmány, ill. szalmadarabok, bogáncs/. Nyírás végezhető földön ültetve, padon és asztalon. Hazánkban általános a nyírógépek használata.

A nyíráskor ügyelni kell arra, hogy a gyapjút ne "szecskázzák, a nyírás egyenletes, sekély legyen. Kb. 2-5 mm magas gyapjú tarlót kell hagyni. A jó nyírás feltétele, hogy az állat ne törődjön, a nyírás végén a bunda összefüggően váljon le a juhról, és nyírás közben ne sérüljön meg a juh bőre. Az esetlegesen keletkező sebeket azonnal fertőtleníteni kell. Nyírás után a juh könnyen meghül, ezért fontos, hogy hideg szél, eső ne érje a frissen megnyírt állatokat.

 

Mintavétel

A mintavétel a gyapjútétel, illetve a tenyészállat gyapjúja értékmérő tulajdonságainak objektív meghatározása céljából történik.Fontos, hogy az egyes minták a. tételt arányosan képviseljék. Zsírosgyapjú tétel mintázását az MSZ 3228-84, az MSZ 1219o-86, i11. az MSZ 32?7/1-8o szabályozza.

Tenyészállatok teljesítményvizsgálata céljából, a juhok gyapjújának szálfinomság, kiegyenlítettség éa belszerkezetvizsgálatához, illetve bundaminősítésre a mintákat az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által 1995-ben kiadott "Juh teljesítményvizsgálai kódex" előírása szerint kell mintát venni.

A gyapjútételt mintázáskor először a kísérőokmányok alapján azonosítjuk, a sérült csomagolási egységeket /zsák, bála/ a mintavételből ki kell zárni. Ezután kijelöljük a vizsgálati tételt /1. táblázat/. A tétel csomagolási egységeit sorszámmal látjuk el és

kijelöljük a vizsgálati tételt úgy, hogy a tétel csomagolási egységeinek számát elosztjuk a vizsgálati tétel csomagolási egységeinek számával. Ez a szám meghatározza, hogy egy tetszőlegesen kiválasztott csomagolási egységből kiindulva minden hányadika kell megmintázni. Préselt bálából, a bála belsejéből, a felülettől min. 20 cm-re, egyenletes elosztásban 6 db, egyenként kb 100 g tömegű mintát veszünk ki. Zsákból, a zsákot hosszanti varrata mentén kb.40 cm-re felvágva 3 db, a zsák különböző helyeiről származó, egyenként kb. 100 g tömegű mintát veszünk ki. Ömlesztett tétel esetén 20-200 kg-onként 4-6 helyről, összesen 50-100 g. gyapjút veszünk ki.

Az egyes mintákat egyesítjük, ez alkotja a tételmintát, melyet zsákokba somagolunk. A zsákokba elhelyezett és azokra kívülről is felkötött függőcimkére feljegyezzük a minta azonosításához szükséges adatokat: a mintavétel helyét, időpontját, a mintavevők aláírását. A helyszínen fel kell venni a mintavételi jegyzőkönyvet is, melyben a fentieken kívül fel kell tüntetni a tétel tömegét és az esetlegesen jelenlevő sérült, ázott részeket is.

Tenyészállatokról a juhok finomság, kiegyenlítettség és belszerkezeti vizsgálatához nőivarú állatok esetében oldalközépről, kosok esetében a lapocka és a far testtájékról kell kb. 5x5 cm-es bőrfelületről, kb. 0,5 cm-es tarlót hagyva a gyapjú fürtöt kivágni. Célszerű hajlított vágófelületű "cooper" ollóval dolgozni. A minta vételkor soha nem szabad a kivágandó fürtöt meghúzni, mert az állat megsérülhet. A mintát papírzacskóban kell beküldeni, az egyedi azonosító jel feltüntetésével, és a testtájék /lapocka, oldalközép, far/ megjelölésével. A gyapjúvizsgálati bizonylaton fel kell tüntetni a tenyészet nevét, a fajta kódszámát, az ivart és az egyedi azonosító számokat. A minta zacskókat emelkedő számsorrendben a bizonylaton feltüntetett sorrendnek megfelelően, 25-ös, megszámozott kötegekben kell csomagolni és a bizonylattal, valamint a tenyésztő által cégszerűen aláírt megrendelővel együtt az OMMI Gyapjúminősítő Laboratóriumba /Bp., II. Keleti K. u. 24. 1024/ beküldeni. Juh teljesítmény vizsgálati kódex 1995. A genetikai bundaminősítéshez beküldendő bundák minta vételére, beküldésére vonatkozó előírás a "Bundaminősítés - bundaminőség" c. fejezetben található.

A tételben lévő csomagolási A vizsgálati tételbe kijejölendő

egységek száma, db csomagolási egységek száma, db

1-13 Az összes csomagolási egység

14 13

16 15

18 16

20 18

22 19

25 20

30 22

35 24

40 25

45 26

50 27

60 29

70 31

80 33

90 34

100 35

120 37

140 39

160 40

180 41

200 43

250 45

300 47

400 50

500 53

600 55

800 57

1000 60

 

Fürthosszúság-fürtmagasság

A fürthosszúság az egyenes vonalban elhelyezett gyapjúfürt torlasztás és megnyújtás nélkül mért hosszúsága. A szálfinomság mellett a fürthosszúság a gyapjú legjelentősebb tulajdonsága, mivel meghatározza a feldolgozás technológiáját is /kártolás, vagy fésülés/. Textilipari szempontból értékesebb a hosszabb fürtű gyapjú, mert ebből jobb minőségű, egyenletesebb fonal fonható.

A fürthosszúság alapján az MSZ 3228-84 különböző minőségi csoportokat határoz meg /1. táblázat/

A fürthosszúság vizsgálata tenyészállatok laboratóriumi bundaminősítésnél a bunda szingyapjú részéből véletlen szerűen kivett 3 fürtön történik, mérőléc segítségével.

Zsírosgyapjú tételek fürthosszúság vizsgálatát az MSZ 3227/10-80 szerint kell végezni. Hazánkban általános gyakorlat, hogy a zsíros gyapjútételek fürthosszúságát a tételből kivett néhány fürt megmérése után , becsléssel állapítják meg.

A fürtmagasságot tenyészállaton, az egyedek éves növésű bundáján mérjük. Közvetlenül a lapocka mögött, a törzs oldalán a bundát megnyitjuk, majd a mm-es beosztású mércét a bőr felületére merőlegesen a juh bőrére helyezzük. Ezután a bundát a mérőlécre simítjuk és a fürtmagasságot a mércéről leolvassuk.

Fürthosszúság szerinti minőségi csoportok

A csoport megnevezése Fürthosszúság- A csoport betűjele

-tartomány, cm

Finom gyapjú

hosszú fésűs 8 és e felett HF

fésűs 8 alatt 6-ig F

rövid fésűs 6 alatt 4,5-ig RF

kártolt 4,5 alatt 1,5-ig K

Durva gyapjú

(28 m m-nál vastagabb)

hosszú fésűs 11 és e felett CHF

fésűs 11 alatt 6-ig CF

kártolt 6 alatt 2,5-ig CK

 

Szálfinomság

A szálfinomság a gyapjú legfontosabb értékmérő tulajdonsága, a világpiacon ez a legjelentősebb ármegállapító tényező. A gyapjúszál annál finomabb, minél kisebb a kereszt metszetének az átmérője. Egy szálnál csak átlagos területről lehet szó, mivel a legtöbb gyapjúszál vastagsága lefutásában különböző. A finom szálú gyapjú értékesebb. Az átlagos szálátmérőt mikrométerben / a milliméter ezredrésze/ fejezzük ki. A szálfinomság alakulását számos tényező befolyásolja. A gyapjú finomság a korral is változik: a bárány gyapjúja finomabb, mint a néhány éves állaté. A gyapjú 7-8 hónapos korig durvul, majd 6-7 éves kor után újra finomodik.

A kosok gyapjúja általában a legdurvább, az ürüké középfinom és az anyáké a legfinomabb. Az egyedi tulajdonságok szintén befolyásolják a gyapjú finomságát. Az év folyamán nőtt gyapjúszálon is különböző finomsági értékeket lehet mérni; elégtelen takarmányozás, szoptatás, betegség miatt pl. a gyapjú 4-5 mikront is elvékonyodhat, sőt növekedése meg is szakadhat /kétnövésüség/. Változik a gyapjúfimoság a testtájak szerint is. A magyar merinó juhon a legfinomabb a gyapjú a maron és a háti részen, kevésbé finom a nyakél, nyakoldal, törzsoldal a könyökcsípő szögletig. Ennek vonalától lefele és hátrafele találhatjuk a legdurvább bundarészeket.

A gyapjú finomságának jelölésére, meghatározására világszerte többféle osztályozást használnak. A legjelentősebb juhtenyésztő országokban a bradfordi skálát használják. Ez az érték a gyapjú kifonhatóságát mutatja. 60 bardford pl. azt jelenti, hogy az illető gyapjú egy angol fontnyi mennyiségéből 48x560 yard hosszúságú fonal fonható.

Hazánkban a gyapjú finomságának meghatározására az ABC nagybetűit használjuk. Az elemi szálak átlagos átmérője alapján a gyapjú az MSZ 3228/4-74 a gyapjút finomsági osztályokba /szortimentumokba/ sorolja /1. a táblázatot/. A szálfinomság meghatározása történhet szubjektív és objektív módon.

Szubjektív módszerrel, becsléssel szemmértékkel, tapintással vizsgálható a gyapjú az élő állaton, a küllemi bírálattal egyidőben, illetve makroszkópos eljárással, a laboratóriumba beküldött fürtminták etalon mintákkal történő összehasonlításával. Nagy gyakorlattal rendelkező gyapjúszakértők aránylag megbízhatóan tudják szabad szemmel, tapintással meghatározni a gyapjú finomságát, a tévedés lehetősége azonban nem zárható ki.

A szálfinomság pontos, objektív meghatározása statisztikailag megbízhatóan biztosított számú szál átlagos átmérőjének és szórásának megmérésével lehet. A szálfinomság mérésére legelterjedtebb a világszerte szabványosított lanaméteres /vetítő mikroszkópos/ eljárás. E módszerrel 600 - 1200 gyapjúszál lemérése után az átlagos szálátmérőt, a szórást és a CV-értéket kapjuk meg. Az air flow készülék és gyapjú minta légellenállása által okozott nyomás csökkenés mérésével állapítja meg a szálátmérőt. hátránya, hogy csak 20-40 mikronos gyapjú vizsgálható vele, és szórás értéket nem ad.

Modern automata szálfinomságmérő műszer a lézersugaras FDA - 200 ausztrál fejlesztésű készülék, amely az előbbieknél lényegesen nagyobb teljesítményű, néhány perc alatt többezer gyapjúszál átmérőjét méri le. A kiértékelést számítógép végzi. A műszer a fizikai mérési elven működik, ezért a szubjektív hiba lehetőség szinte kizárható. Hazánkban az OMMI gyapjúminősítő laboratóriumában evvel a géppel vizsgálják a törzstenyészetek juhainak gyapjú finomságát.

A finomsági osztály Az átlagos szálátmérő A szórás legfeljebb

betűjele határértékei(m m) (m m)

A/AA - 22-g 5,10

A 22 felett 24-ig 5,90

A/B 24 felett 26-ig 6,75

B 26 felett 28-ig 7,50

B/C 28 felett 30-ig 8,25

C-C/D 30 felett 38-ig 10,60

D-D/E 38 felett 60-ig 15,85

 

Gyapjútisztaság-Rendement

A lenyírt gyapjú nemcsak tiszta gyapjúanyagot tartalmaz. található benne gyapjúzsír, homok, trágyadarabkák, takarmány hulladék, homok gyommagvak, tüske, víz, az izzadtság és gyapjúmirigyek váladéka és egyéb szennyeződések /1. a mellékelt ábra/. A zsíros merinó gyapjú általában 10-18 % vizet, 10-30 % gyapjúzsírt és 8-30 % egyéb szennyeződést tartalmaz, a tiszta gyapjú tartalom 32-60 %.

A rendement az a viszonyszám, amely megmutatja, hogy a zsírosgyapjú hány százalék 17 %-os víztartalmú tiszta gyapjút tartalmaz. A gyapjú higroszkópos /nedvszívó/ anyag, a levegő hőmérsékletétől függően bizonyos mennyiségű nedvességgel mindig rendelkezik. A mosott gyapjú adás-vétele során, a felmerülő viták elkerülése céljából nemzetközi megállapodás jött létre, mely szerint a gyapjú ennél szárazabb, vagy nedvesebb, ennek megfelelően korrigálják az árat.

A rendement értéke mind a tenyészállatok szelekciójánál, mind a kereskedelmi gyapjútételek értékesítésénél jelentős tényező. Vizsgálata történhet becsléssel, vagy laboratóriumban, műszeres objektív mérés segítségével. A becsléssel történő rendement megállapítás a nyírás után, a tenyészállatok teljes bundáján történik, általában a nyírótömeg megmérésével egyidejűleg. A szakértő kb. azonos térfogatú gyapjúminta megemelésével, annak megszemlélése után állapítják meg a rendement értékét, és azt egész számmal fejezik ki. A szakértő bizottság legalább 3 főből áll, tagjai: a tenyésztő, vagy annak képviselője, a tenyésztőszervezet, és a tenyésztési hatóság képviselője.

Hazánkban a kereskedelmi gyapjútételek értékesítésénél is becsléssel történik a rendement megállapítása.

A tisztagyapjú tartalom pontos értékének megállapítása kereskedelmi gyapjútételeknél gyári mosási eljárással, vagy laboratóriumi vizsgálattal, tenyészállatok bundájánál műszeres laboratóriumi vizsgálattal lehetséges.

A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban számos műszer áll rendelkezésre a rendement értékének meghatározására.

 

Bundaminősítés-bundaminőség

A bundaminősítés célja a nagy értékű tenyészállatok teljes bundájának értékmérő tulajdonságait örökléstani, tenyésztési, tartástechnológiai és textilipari szempontból elbírálni. Bundaminősítésre az OMMI Gyapjúminősítő Laboratóriumába (címe: 1024. Bp. II. Keleti K. u. 24.) kell beküldeni tenyészállat előállítása használt tenyészkosok 2. éves teljes bundáját, ha az a tenyésztési programban elő van írva. A bundákat külön-külön kell csomagolni, a csomagoláson fel kell tüntetni az egyed azonosító számát, a beküldő nevét, címét. Műszeres szálfinomság vizsgálat céljából az állatról nyírás előtt vett lapocka, oldalközép és far testtájról származó fürtmintákat külön, megjelölt zacskókban kell a bunda mellé helyezni.

A vizsgálat végrehajtása a következő: a bunda szingyapjú részéből 3 helyről mintát veszünk, és mérőléccel megmérjük azok fürthosszúságát. A beküldött lapocka, oldalközép és far testtájakról származó fürtmintákon 2000 szálas lézeres szálfinomság vizsgálatot végzünk. A vizsgálati eredmények birtokában megállapítjuk a pászmán- és bunda belüli kiegyenlítettséget. A bunda több helyen széthúzva megszemléljük, és meghatározzuk annak belszerkezetét. Amennyiben hibás belszerkezetű bundarészeket találunk, megbecsüljük azok bundán belüli %-os arányát. Rögzítjük azt is, hogy a bunda szokványos mennyiségű hasláb- és hulladék jellegű részt tartalmaz-e, vagy pedig ezeknek a megengedettnél nagyobb-e a mennyisége. Megvizsgáljuk a gyapjú színét és fényét is, mert ezek esetleg a helytelen tartási körülményekre, az esetleges fizikai, vagy kémiai károsodásra engednek következtetni.

Végül a bundából sok helyről fürtöket kiemelve, arányosan kiveszünk kb. 2-300 g gyapjút és műszeres vizsgálat segítségével meghatározzuk a rendement 5-ot. A vizsgálat eredményét a bundaminősítő lapra feljegyezzük.

Kiegyenlítettség

A kiegyenlítettség a gyapjú egyöntetűsége, egyneműsége. Elsősorban a gyapjú szálfinomságra és a gyapjú minőségére vonatkozóan értendő. Kiegyenlítettnek akkor nevezzük a fürtöt, bundát, illetve nyájat, ha a fürtöt alkotó szálak, a bundát alkotó fürtök, ill. a nyájban levő juhok gyapjúja hasonló minőségű.

A kiegyenlítetlenség az egyik legsúlyosabb gyapjúhiba. A kiegyenlítetlen gyapjú fésülésénél sok fésűskóc keletkezik és nem lehet belőle egyenletes fonalat fonni. Gyakran eredményez kiegyenlítetlen gyapjút a heterogén párosítás. Kiegyenlítettségre nemcsak az egyes fürtöknél, hanem az egész bundában törekedni kell. Vizsgálata az élő állatokon úgy történik, hogy a bundát a nyaktól a gerincén át egészen a faroktőig, ill. a válltól a törzsoldalon át egészen a combig, illetve a has középvonalában megnyitjuk és megfigyeljük, hogy a finomság, ill. a belszerkezet hogyan alakul. Genetikai laboratóriumi bundaminősítésnél a szingyapjúból 3 testtájról származó fürtminták finomság vizsgálatának eredményeit megvizsgálva állapítjuk meg a fürtön, ill. bundán belüli kiegyenlítettséget. Ideálisan kiegyenlített bunda, ha csak egy szortimentumba, jól illetve közepesen kiegyenlített, ha 2 szomszédos szortimentumba és kiegyenlítetlen, akkor, ha 3 szortimentumú fürtöket tartalmaz.

A pászmán belüli kiegyenlítettséget a műszeres szálfinomság vizsgálat kiértékelésekor kapott szórás értéke mutatja. Kiegyenlítettnek minősül a gyapjú, ha a szálátmérő szórása a 3228-84 MSZ 2.sz. táblázat határértékein belül van. Amennyiben a szálfinomság szórása a megengedett határértéket túllépi, a gyapjú kiegyenlítetlen, és eggyel durvább finomsági osztályba kell sorolni. A nyájon belüli kiegyenlítettség ugyancsak fontos tényező. A nyájat akkor nevezzük kiegyenlítettnek, ha lehetőleg minden juh bundájában nagyjából ugyanazok a szortimentumok szerepelnek.

 

ÁTK Herceghalom 1999 november