Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Agrárszaktanácsadás

 

Juhtenyészérték-becslés

dr. Kukovics Sándor - Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalomdr. Molnár András /kiegészítés/- Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom Egyedi jelölés Az egyedi tulajdonságok nyilvántartásának és a törzskönyvezés eredményességének alapvető feltétele a juhok egyedi jelölése. Az egyedi jelölésnek jól láthatónak, könnyen leolvashatónak, el nem távolíthatónak és meg nem változtathatónak kell lennie. Erre a célra számokat használnak. E számok megfelelő festékkel a juhok oldalára "nyomhatók", a fülbe tetoválhatók. Régebben meghatározott rendszer szerinti fülcsipkézéssel is jelölték az állatokat, de ezt az eljárást juhok esetében ma már nem alkalmazzák. A műanyagból vagy fémből készült füljelölő krotália és tetoválás szolgál a juhok egyedi jelölésére leginkább. Az utóbbi években az egyedi jelek gyors meghatározása - leolvasása - céljából olyan elektronikus jelölő rendszert is kidolgoztak, amelyben az egyedi jelet tartalmazó egység - transponder - a füljelölőbe, vagy az állat bőre alá helyezhető be. Ehhez külön leolvasó egységeket is kifejlesztettek, amelyek kizárják a leolvasásakor mindig előforduló tévedéseket, s amelyek lehetővé teszik az adat-felvételezés automatizálást. Ezen elektronikus rendszerek még nem terjedtek el a juhtenyésztésben, mert áruk meglehetősen magas. Bonitálás Bonitálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy-egy juh egyedi tenyészértékét megállapítják. Eredetileg a legfinomabb gyapjút termelő merinó tenyészjuhok kiválasztásánál alkalmazott eljárást hívták bonitálásnak, amikor a válogatást specialisták végezték és megállapításaikat különleges jelekkel vezették be a törzskönyvi lapokra. Manapság a gyapjútermelési tulajdonságok mellett a hús- és tejtermelő képességre, korra, származásra, kondícióra, egészségügyi állapotra és termékenységre terjed ki a bonitálás. Az anyákat, jerkéket, növendék- és tenyészkosokat külön-külön bonitálják, s ez a munka a törzskönyvezés és tenyésztés, az egyedi párosítási tervek készítésének alapja.Törzskönyvezés A juh hús-, gyapjú- és tejtermelõ képességével kapcsolatos öröklõdõ értékmérõ tulajdonságok és ezek kialakításában szerepet játszó tényezõk nyilvántartási folyamata a törzskönyvezés, amelybõl felismerhetõ egy-egy állat tenyészértéke. Ezen adatokat hitelesíthetõ módon törzskönyvben, vagy tenyésztési fõkönyvben tartják nyilván, s megfelelõ feldolgozás után hivatalosan teszik közzé. Törzskönyvezést csak államilag elismert szervezet végezhet. Ilyen napjainkban néhány tenyésztési egyesület és a Magyar Juhtenyésztõ Szövetség, amely a gyakorlati törzstenyésztési munkát végzi hazánkban. A törzskönyvezés keretében számos megismerendõ fogalomról és folyamatról kell beszélni ahhoz, hogy teljesen megérthessük egymást. Ezért az alábbiakban közöljük a Magyar Juhtenyésztõ Szövetség érvényben lévõ Törzskönyvezési Szabályzatának fontosabb részleteit.Alapvetõ fogalmak Törzskönyv: az elismert tenyésztési szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Tenyésztési fõkönyv: az elismert tenyésztési szervezet által vezetett - a tenyésztési hatóság által hitelesített - közokirat, amely a tenyésztési programjába befogadott keresztezési program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Tenyésztési adat: állatfajok egyedeinek, csoportjainak törzskönyvben, tenyésztési fõkönyvben nyilvántartott, az egyed, a csoport azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyészértékére, tenyésztõjére és tulajdonosára vonatkozó bejegyzés. Törzskönyvezett állomány: A törzskönyvben vagy a tenyésztési fõkönyvben nyilvántartott egyedek összessége, amelyekrõl tenyésztési adatokat gyûjtenek. Ellenõrzött állomány: A törzskönyvbe vagy a tenyésztési fõkönyvbe - a származás vagy a minimum paraméterek miatt - nem került egyedek összessége, amelyekrõl tenyésztési adatokat gyûjtenek. Ellenõrzött anyajuh létszám: a tenyésztési év kezdetén nyilvántartásban szereplõ anyajuhok és az adott tenyésztési évben ellett tenyészjerkék és új felvételes anyák összessége.Törzskönyvezési munka feltételei- Törzskönyvi adatokat a Szövetségi tagok tulajdonában lévõ bármilyen fajtájú és genotípusú állomány egyedeirõl lehet gyûjteni.- Törzskönyvi alapadatgyûjtést minden szövetségi tag köteles ellenõrzésben tartott állományáról folytatni. Az adatgyûjtés módjának, az állatok jelölésének, a vezetett bizonylatoknak meg kell felelni az Állattenyésztési törvénynek, végrehajtási rendeleteinek, a teljesítményvizsgálati kódexnek, ezen szabályzatnak és a Tenyésztõk Tanácsa határozatainak.- A tenyésztõ köteles lehetõvé tenni a Szövetség képviselõi és a tenyésztési hatóság képviselõi számára az adatokba való folyamatos betekintést és az ellenõrzés feltételeit.- A tenyésztõ rendelkezzen a törzskönyvezési munka végzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.- Az állatok tartása és takarmányozása tegye lehetõvé azok genetikai képességének megismerését.Törzskönyv és tenyésztési fõkönyv alapítása Törzskönyv alapítása: Minden olyan fajtára, amelyet a Szövetség tenyésztési programjába felvett, a Szövetség törzskönyvet alapít. A törzskönyv "A" részbõl (fõrészbõl) és "B" részbõl (mellékrészbõl) áll.- Az "A" törzskönyvbe azok az egyedek kerülnek: - amelyeknek származását és termelési adatait közhitelûen lehet bizonyítani és jelölésük megfelel a törzskönyvi elõírásoknak; - származásuk és fenotípusuk alapján fajtatisztának tekinthetõk azok a kosok és anyajuhok, amelyeknek szülei és nagyszülei ugyanazon fajta "A" törzskönyvében szerepelnek, illetve azok az anyajuhok, amelyeknek legfeljebb az anyjuk és anyai nagyanyjuk szerepel a fajta "B" törzskönyvében, de apjuk és többi nagyszülõjük az "A" törzskönyvben van nyilvántartva; - teljesítették a Szövetség által jóváhagyott, fajtára vonatkozó minimum paramétereket; - törzskönyvbe az egyed csak minõsítésének befejezése után kerülhet; az importból származó tisztavérû egyedek az "A" törzskönyvbe kerülhetnek akkor, ha a származási ország elismert származási igazolását honosították, akár élõállatról akár szaporítóanyagról (sperma, embrió) van szó. A "B" törzskönyvbe azok a nõivarú egyedek kerülnek, amelyek: - a fajta küllemi jegyeinek megfelelnek; - termelési adatait közhitelûen lehet bizonyítani és jelölésük megfelel a törzskönyvi elõírásoknak; - teljesítették a Szövetség által jóváhagyott, fajtára vonatkozó minimum paramétereket; - a Szövetség tenyésztési programjába felvett fajta nemesítési programjához tartoznak. Az õshonos fajták esetén ismeretlen származású kosok számára is nyitható "B" törzskönyv. A "B" törzskönybe azok a kosok kerülhetnek az Õshonos Szakbizottság döntése alapján, amelyek a fajta standard-jének megfelelnek, amelyek vérének szerológiai vizsgálata megfelelõ eredményt adott és tesztpárosításból legalább 10 utódját vizsgálva, az utódok minõsége megfelelõ. Ezek az állatok az õshonos fajta "B" törzskönyébe kerülnek, és a továbbiakban ezek az egyedek ugyanúgy használhatók, mint az "A" törzskönyben nyilvántartott kosok.Tenyésztési fõkönyv alapítása Minden olyan önálló névvel ellátott keresztezési konstrukcióra, amelyet a Szövetség tenyésztési programjába felvett, a Szövetség fõkönyvet alapít kizárólag tagjai számára. A fõkönyvbe azok az egyedek kerülnek: - amelyeknek származását és termelési adatait közhitelûen lehet bizonyítani és jelölésük megfelel a törzskönyvi elõírásoknak; - amelyek az önálló névvel ellátott keresztezési programban meghatározott genotípust képviselik és a keresztezési programba vont tenyészetbõl származnak; - teljesítették a Szövetség által jóváhagyott, az adott fajtakonstrukcióra vonatkozó minimum paramétereket; - fõkönyvbe az egyed csak minõsítésével egyidõben kerülhet; A fajtánkénti törzskönyvbe kerülés feltételeit vagy azok módosításait, a fajta leírását a tenyésztõ javaslata alapján a Tenyésztõk Tanácsa véleményezi és az Elnökség elé terjeszti. Az Elnökség döntését a Szövetség tagjai számára közzé kell tenni.A fajta standard paraméterei között rögzítésre kell kerüljön:- a termelési tulajdonságok minimuma vagy maximuma,- a fajta azonosítójegyei, a törzskönyvbõl a kizárást eredményezõ küllemi hibák.Évenként értesíteni kell a tagokat az "A" törzskönybe vett tenyészkosok minimális indexpontjáról, fajtánként.Törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok végrebajtásának rendje: Alapadat-gyûjtés A tenyésztõ feladata - a tenyésztõ feladata és kötelessége gyûjteni, vezetni az egyedek tenyésztési és termelési adatait - adatgyûjtésre csak az Szövetség által jóváhagyott bizonylatok és nyomtatványok, továbbá a területi juhtenyésztési instruktor által számítógéppel elkészített adatfelvételi jegyzékek használhatók. Az instruktor feladata A tagok által a fenti módon gyûjtött adatokat az Szövetség területi instruktorai számítógépen tartják nyilván. Feladatuk: minden tenyésztéssel és törzskönyvezéssel kapcsolatos információ biztosítása a tagok részére, és az adatok továbbítása központi törzskönyvi adatnyilvántartóba. A központi adatnyilvántartó feladata - az adatok megõrzése, archiválása - származási lap kiállítása - a Szövetség tenyésztési döntéseihez szükséges tenyésztési információk elõkészítése, javaslatok kidolgozása.Törzskönyvezéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása fõbb munkafázisonként:Nyilvántartásba vételA tenyészet nyilvántartásba vétele Nyilvántartásba vételkor a tenyészetet az országos számnyilvántartóba kell bevezetni (tenyészetszám). A tenyészetszámokat a központi adatnyilvántartó adja ki és tartja nyilván. A számnyilvántartó a tenyészetnek ötjegyû számot ad. Az elsõ két számjegy, 01-tõl 19-ig, a megyéket jelöli. Az importból származó állatok 20-al kezdõdõ tenyészetszámot kapnak. A harmadik, negyedik és ötödik számjegy a tenyészet megyén belüli számát vagy az ország kódját jelöli.Törzskönyvi adatnyilvántartásban nem szereplõ egyedek nyilvántartásba vétele Az egyed teljes azonosítóját a Szövetség területi instruktora adja ki. A felvétellel egyidõben 2 pld-os jegyzõkönyvet kell készíteni az egyed(ek) felvételérõl, melynek tartalmazni kell a tenyészet számát, a nyilvántartásba vett egyedek azonosítóját, fajtáját vagy genotípusát és a felvételezés pontos idõpontját.A jegyzõkönyvet a tenyésztõ és az instruktor aláírással hitelesíti. Az egyed nyilvántartásba vételekor:- ha a juh életkora ismeretlen, akkor a jelölés a felvételt megelõzõ év utolsó számjegye és a felvételi sorszám növekvõ számsorrendben- ha az életkora ismert, akkor a születési év utolsó számjegyével kezdõdik és a felvételezés sorrendjében folyamatosan nõ.Importból vagy idegen tenyészetbõl származó egyed nyilvántartásba vétele Ha a nõivarú juh más tenyészetbõl, vagy (nemtõl függetlenül) importból származik, akkor új teljes azonosító számmal kell ellátni, betartva az azonosítók kiadásának általános szabályait. A régi, teljes azonosító számot a számítógépen és az egyed törzskönyvi lapján fel kell tüntetni. Amennyiben az egyedek egy másik, a Szövetség által nyilvántartott állományból származnak, úgy az egyedek származási adatait tartalmazó számítógépes listát kell kiegészíteni az új tenyészetszámmal és az egyedi azonosító számmal. A nem a Szövetségen belül nyilvántartott, vagy import egyed nyilvántartásba vétele esetén állományba vételi bizonylatot kell kitölteni.A tenyészetben nyilvántartott szülõktõl származó utódok nyilvántartásba vétele (bárány felvételezés) Minden újszülött bárányt születésük napján ideiglenes jelöléssel kell ellátni oly módon, hogy az ellési sorrend számát az anyán és a bárányain fel kell tüntetni. A születés tényét ellési bizonylaton rögzíteni kell. A bárányokat születésük után 3 napon belül a jobb fülbe helyezett füljelzõvel kell ellátni a tenyésztõnek. Ehhez a krotáliát a Szövetségtõl kell igényelni a területileg illetékes instruktoron keresztül (bárányszám jobb fülbe). Az egyed az állomány nyilvántartásba vételkor ENAR rendszerû azonosító számot kap. Minden tenyésztésre meghagyott bárányt választáskor tetoválni kell az alábbiak szerint: - bal fülbe az ENAR szám második öt számát, - jobb fülbe az ENAR szám elsõ öt számát kell betetoválni.Testtömeg mérés Az egyed születési, báránykori, egyéves és kifejlettkori testtömegét kell megmérni. Vemhes jerkéket, vagy anyákat a vemhesség 4-5. hónapjában nem szabad mérlegelni. A születési testtömeget 0,1, a báránykori testtömeget 0,5 kg, más testtömeget 1 kg pontossággal kell mérni. Az adatgyûjtést a tenyésztési eseményekkel azonos idõben az instruktor felügyelete mellett a tenyésztõnek kell végeznie az elõírt nyomtatványokon, illetve a számítógéppel e munkafolyamatokra kiállított listán.Tenyésztési tulajdonságok vizsgálata A tenyésztési tulajdonságok vizsgálata során a következõ adatokat kell gyûjteni és nyilvántartani, a tenyésztõnek a tenyésztési eseményekkel azonos idõben:Az anyajuh és a vembes jerketoklyó tenyésztési adatai a következõk: - a pároztatás vagy termékenyítés ideje (év, hó, nap) - a termékenyítõ kos teljes azonosító száma - az ellés vagy vetélés ideje (év, hó, nap) - az embriónyerés ideje (év, hó, nap) - a született bárány(ok) száma (élõ és holt) és ivaraAz ellenõrzésben tartott egyed(ek)tõl született bárányok tenyésztési adatai nemenként a következõk: - születés dátuma (év, hó, nap) - születés típusa (egyes, kettes, hármas, stb. iker) - a bárány fajtája vagy genotípusa - a szülõk teljes azonosító száma - a bárány teljes azonosító száma.A tenyésztési adatgyûjtés során megállapított adatokat az egységes feldolgozás biztosítása érdekében rendszeresített alapdokumentumokon kell vezetni és felülvizsgálni.Termékenyítési (pároztatási) adatok felvételezése Mesterséges termékenyítés esetén a termékenyítés idejét és a termékenyítõ kos teljes azonosítóját a tenyésztõnek a termékenyítési alapbizonylaton 24 órán belül rögzíteni kell. Háremszerû pároztatás esetén a háremek kialakításának napján fel kell vezetnie a tenyésztõnek az e célra kialakított termékenyítési nyomtatványon: - a fedeztetés kezdetének napját, - a fedezõ kos teljes azonosítóját, - a hárembe beosztott anyák fülszámát, - a fedeztetés befejezésének napját. Ellési adatokat az ellés napján kell rögzíteni. Ezek a következõk: - az ellés dátuma, - a született bárányok száma, - a született bárányok neme, - a született bárányok testtömege.Kiesési adatok nyilvántartása, felvételezése Az egyed(ek) tenyésztésbõl történõ kiesésének, illetve selejtezésének tényét a tenyésztõnek 72 órán belül a kiesési bizonylaton kell rögzítenie. A kiesés kódjai csak az alábbiak lehetnek: 1 - elhullás, 2 kényszervágás, 3 selejtezés, 4 tenyészállat eladás, 5 egyéb ok. A kieséseket nemenként külön bizonylaton kell vezetni.Termelési tulajdonságok vizsgálataGyapjútermetési adatok vizsgálata Gyapjútermelési adatokat azoknál a fajtáknál kell felvenni, amelyeknél a tenyésztési program azt elõírja. A gyapjútermelés vizsgálatához a következõ tulajdonságok megállapítása szükséges: 1 fürtmagasság, 2 nyírótömeg, 3 szálfinomság, 4 rendement. A fürtmagasság felvételezését a Szövetség instruktora végzi, az egyed(ek) elsõ éves növekedésû bundáján a bírálattal egyidõben. A fürtmagasság felvételezésének minden esetben a tenyészállatok bírálatával egyidõben kell megtörténnie. A fürtmagasságot a küllemi bírálati lapon vagy a fürtmintavételi jegyzéken kell rögzíteni. A nyírótömeg minden évben a teljes lenyírt bunda 0,1 kg pontossággal megállapított tömege a nyírás napján mérve. A nyírótömeg felvételezése az instruktor ellenõrzése mellett a tenyésztõ feladata. A nyírási adatokat nyírási bizonylaton vagy a nyírási adatok felvételezésére szolgáló számítógépes jegyzéken kell rögzíteni. A szálfinomság megállapításához minden éves tenyészjuh bundájából, a küllemi bírálat végzésével egyidõben, az instruktornak fürtmintát kell venni és azt 3 pld-os fürtmintavételi jegyzék mellékelésével az államilag hivatalosan elismert Gyapjúminõsítõ Laboratóriumba kell vizsgálatra beküldenie, ivar szerint és fajtánként külön jegyzéken. Az objektív és a szubjektív vizsgálatot: kosokról az egyedek lapocka- és fartájékáról, jerkéknél az oldalközéprõl vett mintából kell végeztetni. Az egyedi rendement megállapítását - ha a fajta minõsítéséhez elõ van írva:- minden éves, tenyésztésre meghagyott jerke és növendékkos esetében bizottságnak kell elvégeznie, melynek végzése során ki kell térni az egész bunda általános vizsgálatára is. A bizottság tagjai: a tenyésztõ, az instruktor és a tenyésztési hatóság képviselõje.Minden tenyészállat elõállításra használt tenyészkos második évi teljes bundáját genetikai bundavizsgálatra kell küldeni, ha a fajta kosainak minõsítéséhez ez elõ van írva. A megállapított adatokat az erre a célra számítógéppel készített jegyzéken kell rögzíteni.Tejtermelési adatok nyilvántartása Azoknál a fajtáknál, amelyekben a standard elõírja, rögzíteni kell: a befejés dátumát és napszakát, a kifejt tej mennyiségét befejésenként. Rögzíteni lehet a tej zsírtartalmát, a tej fehérjetartalmát. Az ellenõrzõ fejéseket az instruktor felügyelete mellett a tenyésztõnek kell végezni a Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározott idõpontokban és gyakorisággal. A befejési eredményeket fejési bizonylaton kell a fejés végzésével egyidõben rögzíteni. A tejmintákat, a beltartalmi értékek megállapítására, a jegyzék mellékelésével, hiteles vizsgálat végzésére alkalmas laboratóriumban kell megvizsgáltatni.Küllemi bírálat: Minden tenyésztésre meghagyott jerke, illetve kos küllemét éves korában bizottságnak kell elbírálni. A bizottság tagjai: a tenyésztõ, az instruktor és tenyésztési hatóság képviselõje. A bizottságnak küllemi bírálatot kell végeznie, melyrõl az instruktor bírálati jegyzéket vezet, amelyen rögzítik, hogy az egyed külleme alapján a fajta törzskönyvébe kerülhet-e vagy sem. Minden törzskönyvbe, fõkönyvbe került, tenyésztésbe állított 2 éves tenyészkosról a bizottságnak részletes leíró küllemi bírálatot kell készíteni. A két évnél idõsebb tenyészkos származási lapja csak e bírálati lappal együtt hiteles.A tenyésztési és termelési adatok közhitelûségét minden esetben csak az alapbizonylatokról vezetett számítógépes nyilvántartás bizonyítja.Származási igazolás kiadása A származási igazolásnak két fajtáját különböztetjük meg: Származási lap (pedigré): kiadható minden olyan tenyészállat részére, amelynek apja a törzskönyv "A" részébe, anyja a törzskönyv "A" vagy "B" részében illetve szülei a tenyésztési fõkönyvben vannak nyilvántartva és az elõírt minõsítõ adatokkal rendelkezik. Amennyiben az egyedek minõsítõ adatai megfélelnek a törzskönybe kerülés feltételeinek, a származási lapon a megfelelõ törzskönyv jelét ("A" vagy "B") is fel kell tüntetni.Import tenyészállat esetén a származási ország elismert tenyésztõ szervezete által kiadott származásigazolás alapján az egyed származási lapját honosítani kell. Törzskönyvi kivonat: kiadható minden olyan tenyészállat részére, amelynek apja a törzskönyv "A" részébe, anyja a törzskönyv "A" vagy "B" részébe került, illettve szülei a tenyésztési fõkönyvbe kerültek, de nincsen meg minden elõírt minõsítõ adata. Az összes minõsítõ adat hiteles felvétele esetén a törzskönyvi kivonat benyújtásával származási lap állítható ki az egyedrõl. Származási lap, illetve törzskönyvi kivonat egy egyedrõl csak egyszer állítható ki. Elvesztése esetén csak hiteles másolat adható ki.Törzskönyvi nyomtatványokKötelezõen vezetendõ alapadatfelvételi nyomtatványokÁllományba vételi bizonylat (számítógépes jegyzék 1 pld) 2 pldEllési bizonylat 2 pldVálasztási bizonylat (számítógépes jegyzék 1 pld) 2 pldTesttömegmérési bizonylat (számítógépes jegyzzék 1 pld) 2 pldTermékenyítési bizonylat 2 pldHárembeli pároztatási bizonylat 2 pldKiesési bizonylat (számítógépes jegyzék 1 pld) 2 pldBírálati bizonylat (számítógépesjegyzék 1 pld) 2 pldSzálfinomság vizsgálati bizonylat 3 pldNyírási bizonylat (számítógépes jegyzék 1 pld) 1 pldBefejési bizonylat 1 pldTenyészkos bírálati bizonylat 1 pldHízékonyságvizsgálati adatlap 1 pldTakarmányfogyasztási adatfelvételi lap 1 pldTörzskönyvi okmányokAnyajuh napló A törzskönyvezett (ellenõrzött) egyedek ellenõrzésbe vételének, tenyésztési és termelési adatainak évenkénti adatgyûjtésére szolgáló alapbizonylat. Vezethetõ:Kézi nyilvántartással: a tenyészetben, vezeti a szakértelemmel rendelkezõ tenyésztõ. Számítógéppel: vezeti a Szövetség alkalmazottja (instruktora) a tenyésztési események szerint. Minden tenyészetben tenyésztési év kezdetén számítógéppel fel kell fektetni és a tenyésztõ rendelkezésére kell bocsátani. Növendékjuh-nyilvántartó napló A továbbtenyésztésre szánt hím- és nõivarú egyedek választás utáni tenyésztési és termelési adatainak gyûjtésére szolgáló törzskönyvezési alapbizonylat. Vezethetõ: Kézi nyilvántartással: a tenyészetben, vezeti a szakértelemmel rendelkezõ tenyésztõ. Számítógéppel: vezeti a Szövetség alkalmazottja a tenyésztési események szerint.Egyedi törzskönyvi lap Törzskönyvi lapot kell vezetni minden törzskönyvi ellenõrzésben tartott hím- és nõivarú egyedrõl. A törzskönyvi lap tartalmazza az egyed élete során felvételezett tenyésztési és termelési adatok összességét. Vezethetõ: Számítógéppel: vezeti a Szövetség alkalmazottja folyamatosan. Egyedi törzskönyvi lap nem selejtezhetõ.A törzskönyvi okmányok számítógépes vezetése kötelezõ, a számítógépes nyilvántartás tekinthetõ csak hitelesnek.Kézi nyilvántartás végezhetõ, de ez a nyilvántartás nem közhitelû.Származási lap (Pedigré) A származási lap igazolja az egyed származását, termelési paramétereit, õsei és saját tenyésztési és termelési indexét. A kiadott származási lapokat kiadásuk növekvõ sorszám rendjében nyilván kell tartani.Honosított származási lap Külföldi elismert tenyésztõ szervezet által kiállított származási igazolás adatainak átvétele után kiállított magyar származási igazolás.Törzskönyvi kivonat A törzskönyvi kivonat igazolja az egyed származását, õsei és saját tenyésztési és termelési indexét. A kiadott törzskönyvi kivonatokat kiadásuk növekvõ sorszám rendjében nyilván kell tartani. Amennyiben az egyedrõl származási lapot állítanak ki, a törzskönyvi kivonatot be kell vonni.Törzskönyvezés (kiegészítés) A magyar juhtenyésztés irányítói több évtizede törekednek arra, hogy eredményesség növelõ folyamatot indítsanak el az ágazatban. Az intenzitás növelésének hatékony eszköze a specializáció. A világon számos olyan fajta áll rendelkezésre, amely termelési eredményeiben messze felülmúlja a hazai állomány mutatóit. Ezek a fajták többségükben a juh valamelyik termékére szakosítottan kerültek kialakításra. A fejlesztés során mindenképp figyelembe kell venni azt a megdöbbentõ különbséget, amely a világ vezetõ fajtái és a hazai állomány fenotípusos távolságában mutatkozik. Ez a különbség tejtermelésben 600-1000 %, napi súlygyarapodásban 80-120 %, takarmány-értékesítésben 50-60 %, a hasznosult szaporulatban pedig 150-200 %. A merinóink a köztenyésztésben gyakorlatilag egyhasznú hústermelõvé váltak az elmúlt években. A 90-110 %-os hasznosult szaporulat, a 250 gramm körüli súlygyarapodás, a 45-47 %-os vágóérték és 84 %-os gyenge minõsítésû hústestarány az alacsony szintû termelést igazolja. A szaporulati hozamok növelése, valamint a bárányok egyedi hústermelési tulajdonságainak javítására a szükséges genetikai alapok rendelkezésünkre állnak. A szapora-, illetve húsfajták a takarmány-hasznosítást, a súlygyarapodást és a húsformákat, valamint a vágási húskitermelést is javítanák a nagyobb létszámú báránykibocsájtás mellett. Sajnos, a szapora és a húsfajták használata nagyon minimális az országban. Ennek okai a hagyomány, a megszokás, az ismerethiány és a váltástól való tartózkodás. A hús- és tejtermelés fejlesztésére számos közvetett és közvetlen haszonállat-elõállító keresztezési programot dolgoztak ki és vezettek be kisebb-nagyobb létszámokban hazánkban, ezek nagy része azonban eltûnt a rendszerváltással. ( Lásd: 1-2 táblázat) A gyapjútermelés jelenleg nem tartozik, s az árak miatt nem is tartozhat, a juhágazat fejlesztésének prioritásai közé.

1. táblázat Törzskönyvezett juhfajták Magyarországon (1995)

Fajta

Anyajuhok száma

Eredet

magyar merinó

37500

0

ausztrál merinó

110

Ausztrália - Új-Zéland

szapora merinó

2200

0

booroola merinó

40

Új-Zéland

corriedale

600

Új-Zéland

romney

230

Új-Zéland

bábolnai szapora

1400

0

ile de france

550

Franciaország

német mutton merinó

2570

Németország

német feketefejû húsjuh

550

Németország

suffolk

500

USA, UK

texel

150

Hollandia

awassi

440

Izrael

brit tejelõ

160

Nagy-Britannia

keletfríz

30

Németország

lacaune

50

Franciaország

cigája

800

0

cikta

200

0

racka

1500

0

erdélyi racka

50

0

ellenõrzött tejelõ keresztezettek

2500

0
(Kukovics és mtsai, 1995)2. táblázat: A húsfajták egyes termelési átlagadatai hazánkban

Fajta összesen

Napi átlagos súlygyarapodás (g)

Szaporulat

(átlag)

anyák

kosok

%

német húsmerinó

280-340

300-380

103-130

német feketefejû húsjuh

320-360

330-380

54-150

suffolk

300-340

400-490

45-100

texel

210-330

380-410

111-130

ile de france

270-300

340-360

93-113

magyar merinó

250-270

280-350

45- 67/*180

szapora merinó

180-300

280-340

92-188

booroola merinó

260-370

300-320

100-132

* a legjobb üzemi adat (Kukovics és mtsai ,1996)

ÁTK Herceghalom 1999 november