A MY-X FREE online, önjavító teszt-rendszere üdvözli Önt!
1. teszt: Dolgozatok szövegezése


Az alábbi tesztet egy tartalmilag és formailag korrekt, értékes (pl. hasonlóságelemzést bemutató) dokumentum (TDK-, és szakdolgozat) elkészítése előtt ajánlott hibátlan szinten végigcsinálni, hiszen enélkül a hallgató/szerző vélhetően nem tud hatékonyan kommunikálni oktatójával/olvasójával. Az alábbi kérdések, válaszok és magyarázatok ezres nagyságrendű dolgozat konzultációja alapján születtek meg, s vélhetően a széles spektrumban felmerült témaköröktől (pl. agrár, HR, közgazdaságtan) eltérő tartalmak kezelése esetén is jól hasznosíthatók. Sok sikert a robot-szakértővel folytatott párbeszédhez!!

Tanácsok, tudnivalók: A teszt kitöltésekor bármely kérdés bármikor feldolgozható, ill. függőben hagyható. Egy kérdést az online javító robot akkor tekint megoldottnak, ha megtalálásra került a helyes válasz. A válaszok értékelését és százalékos eredményét, ill. a hibás válaszok kapcsán fontos tudnivalókat, vagyis a helyes válasz mögötti szabályszerűséget az üzenet-ablakokban olvashatja. A teszt célja a részproblémák a tudatos értelmezése. Ezért minden egyes kérdés értékelését, a háttérmagyarázatokat, az elért részpontszámot és a még hátralévő kérdéseket vissza kell igazolni az üzenetek egyenkénti tudomásul vételével. A teszt nem igényel bejelentkezést, ezért a letöltött teszt szolgáltatásai addig élnek, amíg a böngésző bezárásra nem kerül. Természetesen a kísérletezés minden lépése (igény esetén) naplózható lenne. A kapcsolódó dokumentumokban számos hasznosabbnál hasznosabb példa (korrektúra-folyamat) olvasható arról, mit hogyan kell, ill. nem szabad tenni a dolgozati témák szövegbe foglalása kapcsán...


Kapcsolódó dokumentumok:

Kapcsolódó tesztek (hamarosan):

  • Prezentációk készítése
  • Hasonlóságelemzések értelmezése
  • Adatvagyonokban rejlő hibák feltárása
  • Elemezésre alkalmas adatvagyonok kialakítása
  • Offline hasonlóságelemzések készítése
  • Online hasonlóságelemzések készítése
* * *

1. kérdés: Mikor tekinthető egy korrekt tájékoztatásra törekvő dokumentum (szakdolgozat, TDK-dolgozat) címe helyesnek?

  • ??? Ha rövid és figyelemfelkeltő (botrányt sejtető, csúsztatást tartalmazó).
  • ??? Ha hosszú és terjengős, minden fontos kulcsszót tartalmazó.
  • ??? Ha kiolvasható belőle, ki, milyen területen milyen jellegű ismerethiányát tudja lefedni a dokumentum elolvasásával.
  • ??? Ha a kezelt jelenségekre utal legátfogóbb szinten.

2. kérdés: Hogyan érdemes tagolni egy papíron is megjelenő TDK-, ill. szakdolgozatot?

  • ??? A bevezetőben célszerű kitérni a témaválasztás fontosságának indokaira: a személyes motivációra, a célokra, a célcsoportokra, a dolgozattól elvárt hasznosságra, az elvégezni tervezett feladatokra. Ezt követi a szakirodalmi feldolgozás, majd az anyag (adat) és módszer fejezet, az eredmények, a következtetések, a vita, a jövőkép, s végül az összefoglalás. A mellékletben célszerű megadni a rövidítések, az ábrák, a táblázatok, a definíciók és a szakirodalmak jegyzékét.
  • ??? A dolgozat tagolása ad hoc módon alakul ki, hiszen a cél egy (néhány) világos gondolatmenet korrekt bemutatása.
  • ??? Csak a lényeget, vagyis a saját munkát kell bemutatni a szakirodalmi kötődés mellőzésével.
  • ??? A XXI. században hipertext-struktúrák alkalmazása indokolt, vagyis gondolathurkokat kell szőni, speciális ugrópontokon (kulcsszavakon) keresztül összekapcsolva az egymással érintkező gondolatokat.

3. kérdés: Mi számít helyes célkitűzésnek egy szakdolgozatban, TDK-dolgozatban?

  • ??? Egy, valahol már létező élethelyzet, ill. problémamegoldás bemutatása.
  • ??? Adott témakör kritikai bemutatása.
  • ??? A mindenkori best practice hibáinak megoldására alkalmas megoldás javaslatok bemutatása.
  • ??? A feltárt probléma megoldására alkalmas egy vagy több eljárás részletes bemutatása/összevetése saját tapasztalatok alapján.

4. kérdés: Leíró jellegű témaválasztásnak minősül-e egy szakértői rendszer készítése?

5. kérdés: Mit érdemes közölni a motivációk bemutatásakor?

  • ??? Eddig sehol nem közölt személyes adatokat érdemes közölni ebben a fejezetben.
  • ??? Eddig sehol nem közölt szakmai adatokat érdemes közölni ebben a fejezetben.
  • ??? Rövid bemutatkozás keretében átfogó képek érdemes adni a szerzőről.
  • ??? A vizsgált területhez való speciális (személyes) kötődést, azt ezt hitelessé tevő publikus életrajzi adatokat (pl. korábbi referenciákat) kell bemutatni a motivációk kapcsán.

6. kérdés: Ki tekinthető célcsoportnak adott dolgozatcím esetén?

  • ??? Bárki, aki az adott téma iránt bármilyen okból érdeklődik.
  • ??? A téma által legszorosabban érintett személyek köre.
  • ??? A téma kapcsán legnagyobb erőforrás-készlettel rendelkezők köre.
  • ??? Minden egyes élethelyzet, mely valamilyen formában profitálhat a dolgozat által nyújtott megoldásból.

7. kérdés: Hogyan mérhető/fejezhető ki a hasznosság?

  • ??? Általában sehogy.
  • ??? Egzakt módon: üzleti tervvariánsok összehasonlítása keretében.
  • ??? Többé-kevésbé bizonytalan becslésekkel úgy a kiadás, mint a bevételi oldalon.
  • ??? Az új megoldás várható költségeinek becslése általában stabilabb, mint a várható hasznosság számszerűsítése.

8. kérdés: Mikor/hol szabad saját véleményként közölni valamit?

  • ??? Soha.
  • ??? Minden mondat a szerző saját véleménye.
  • ??? Csak az adat/anyag- és módszer fejezetben és ettől a vége felé eső részekben.
  • ??? Bárhol, ahol ez indokolt.

9. kérdés: Mi számít korrekt és indokolt idézetnek?

  • ??? Bármekkora egybefüggő részlet, ha ezt a tartalom indokolja.
  • ??? Csak szavak, jelzők, rövid szerkezetek átvétele.
  • ??? A mondanivalónak megfelelően egymás mellé ollózott részletek.
  • ??? Rövid, de szövegkörnyezetéből ki nem szakított egybefüggő logikai egység.

10. kérdés: Hogyan épül fel egy korrekt definíciós jegyzék?

  • ??? Csak egyetlen definíciót tartalmaz fogalmanként.
  • ??? Minden fellelhető utalást tartalmaz minden fogalom esetében.
  • ??? Legalább kettő, lehetőség szerint ellentmondásos megközelítést tartalmaz.
  • ??? Az adott fogalom körül kialakult vitának minden fontosabb aspektusát egy-egy értékes utalással bemutatja.

11. kérdés: Milyen kötelező kellékei vannak egy ábrának (diagrammnak)?

  • ??? Elegendő maga az ábra test.
  • ??? Az ábratest mellett a tengelyfeliratok (inkl. mértékegységek) mindenkor szükségesek.
  • ??? Az ábratest és a tengelyfeliratok mellett a jelmagyarázatok (cím, objektumok nevei, skálák, stb.) mindenkor szükségesek.
  • ??? A grafikus és szöveges elemek mindegyike egyszerre, teljes korrektséggel szükséges, sőt meg kell adni a forrást, ill. nem szabad felesleges grafikai elemekkel terhelni az ábrát (pl. 2D adatsorhoz 3D-formátum). S mindemellett csak az az ábra helyes, melyhez szakértői rendszert rendel a szerző a szövegben. Egyedül az adattábla megadása nem feltétlenül kötelező.

12. kérdés: Milyen kötelező kellékei vannak egy (adat)táblázatnak?

  • ??? Bármilyen rácsos szerkezetű ábrázolás megfelelő, ha az tartalmilag korrekt.
  • ??? A táblázatban meg kell adni ennek minden egyes sor- és oszlopfejlécét.
  • ??? A sor- és oszlopfejlécek mellett a bemutatott jelenségek mértékegységeit is meg kell adni.
  • ??? A táblázatok kapcsán minden egyes tartalmi és formai elem jelentéshordozó, tehát ezeket tudatosan be kell állítani.

13. kérdés: Milyen módon érdemes tagolni a szakirodalmi fejezetet?

  • ??? A szakirodalmi fejezet ad hoc jelleggel, a téma belső logikai összefüggései szerint, szabadon szerkeszthető.
  • ??? A szakdolgozatok szakirodalmi fejezete a mindenkori intézményi előírások által részletesen szabályozott, s ezeket kell betartani.
  • ??? A dolgozat szempontjából releváns fogalmakat/jelenségeket kell egy fajta mini-lexikonként ABC-sorrendbe szedve bemutatni.
  • ??? A szakirodalmi fejezet alfejezeteinek meghatározása előtt ki kell alakítani egy listát, mely tartalmazza azon jelenségeket, melyek értelmezése mindenképpen szükséges a jelenlegi helyzet (best practice) gyenge pontjainak feltárásához. Majd ezen fogalmakat kell szakmai szinten csoportokba rendezni, s az átfogóbbtól a speciális felé haladva bemutatni - annyiszor visszatérve az általános szintre, ahány fogalomcsoportunk van.

14. kérdés: Milyen szakirodalmi részleteket (idézeteket/utalásokat) érdemes érinteni?

  • ??? Bármilyen érdekes, a szerzőnek tetsző részlet beemelhető a dolgozatba.
  • ??? Az engedélyezett idézetek száma és mennyisége minden intézmény által a szabályzatban pontosan limitált, így ezen kereten belül a legértékesebbek kell bemutatni.
  • ??? Egy/néhány hosszabb idézet kiragadása javasolt a témakör kapcsán alapműnek tekinthető dokumentumokból, melyekkel a továbbiakban a szerző vitatkozik: megerősítve, ill. elvetve a hasonló munkák állításait a saját eredmények alapján.
  • ??? Olyan részletekre van szükség a szakirodalomból, melyek bármely fejezet esetén világosan és röviden képesek bemutatni a jelenlegi helyzetet, rámutatni ennek gyengéire, a szóba jöhető célcsoportokra.

15. kérdés: Mi számít korrekt kritikának a szakirodalom kapcsán?

  • ??? Bármilyen személyes vélemény, mely a szerzőben felmerül az idézetek/utalások kapcsán.
  • ??? Világos és rövid elhatárolódást kifejező mondatok a kiemelt kijelentések (idézetek/utalások) kapcsán.
  • ??? Sarkon állásfoglalásokra nincs szükség, csak stilisztikailag (tehát különösebb indoklás nélkül) annak érzékeltetése ajánlott, hogy a szerző a szakirodalomban fellelhető ellentétes vélemények közül melyikkel ért inkább egyet.
  • ??? A kritika lényege (vö. az ügyész-bíró-védő szerepét egyszemélyben eljátszva), hogy a saját eredmények, vagy más szakirodalmi impulzusok alapján adott kijelentések igazságtartalmának kétes állapotát bizonyítani igyekezzen a szerző.

16. kérdés: Mi tartozik az anyag/adat és módszer fejezetbe?

  • ??? Szabadon választott részei a szakirodalomnak és a saját vizsgálatok minden részlete.
  • ??? Semmilyen említést nem szabad tenni szakirodalmi vonatkozásokról, vagyis kizárólag csak a saját vizsgálatok részleteiről kell írni ebben a fejezetben.
  • ??? Az adatvagyon (anyag) bemutatása kapcsán a szakirodalomi fejezetben semmit nem lehet említeni, ellenben a módszerekről minden közismert tényt ott (s nem az anyag és módszer fejezetben) kell említeni.
  • ??? A szakirodalomból csak annyit szabad itt említeni a saját vizsgálatok minden részletének bemutatása mellet, amennyi a saját lépések kapcsán feltétlenül szükséges.

17. kérdés: Mit jelent a reprodukálhatóság igénye egy közhasznú, papír-alapú dolgozat esetében?

  • ??? Speciális hozzáférési szabályok betartása mellett a jogosultak megtekinthetik a dokumentáció nekik engedélyezett részleteit.
  • ??? Minden adatot és számítási részletet mellékletben közölni kell még a dolgozat nyomtatott példányaiban is.
  • ??? A kiindulási adatvagyon és az eredmények részletes bemutatása kötelező, míg a részletszámításokat csak utalásszerűen kell kezelni.
  • ??? A dolgozatban csak az éppen érvényes formai és tartalmi kötöttségek betartása mellett legnagyobb reprodukálhatóságot biztosító közlési formákra és tartalmakra van szükség, ellenben a XXI. században a teljes részletszámítási lépéssor letöltését lehetővé kell tenni.

18. kérdés: Mi jellemez egy helyesen anonimizált adatvagyont?

  • ??? Minden dolgozatban csak objektum- és attribútum-kódokkal szabad csak dolgozni, s felhasználó intelligenciájára bízva azt, vajon mely objektum/attribútum kód minek is felelhet meg a valóságban.
  • ??? Az objektumok pontos megjelölését kerülni kell, ellenben az attribútumok elnevezése szakmailag teljesen korrekt kell, hogy legyen.
  • ??? Az objektumokat fiktív azonosítókkal kell ellátni, az attribútumok elnevezése valós kell, hogy legyen, ellenben a tényadatokat valamilyen rendszer szerint torzítani kell.
  • ??? A fiktív objektumok, torzított adatok és valós attribútum elnevezések mellett minden olyan töredékes utalást kerülni kell a szövegezés során is, mely puzzle-szerűen visszafejteni engedheti akár csak részlegesen is egyes objektumok és pontos adataik mibenlétét.

19. kérdés: Milyen elvárásoknak felel meg egy dolgozat kapcsán korrekt módon hasznosított adatvagyon?

  • ??? A fellelt adatvagyon-részleteket a megtalálás formájában nem kell archiválni, újrarögzítéssel kell a mindenkor szükséges adatokat továbbfeldolgozni.
  • ??? A töredékek formájában fellelhető adatvagyont konszolidálni kell, vagyis fel kell tárni és fel kell oldani az objektumok és attribútumok fogalmi torzulásait.
  • ??? A forrástöredékeket konszolidálni kell, s emellett fel kell tüntetni ezek forrását is.
  • ??? A töredékek konszolidálása és ezek forrásának rögzítése mellett törekedni kell az adatvagyon minőségbiztosítására: vagyis teljeskörűségének, attribútumonként azonos forrásra való visszavezethetőségének biztosítására, plauzibilitás és konzisztencia ellenőrzéseinek elvégzésére, az adatok pontosságát leíró státuszváltozóknak megadására.

20. kérdés: Hogyan kell bemutatni egy elemzési módszert az anyag/adat és módszer fejezetben?

  • ??? Az alkalmazott módszerrel kapcsolatos teljes dokumentáció hasznos kivonatát be kell mutatni.
  • ??? Az alkalmazott módszer legfontosabb, alkalmazás-független jellemzőit kell csak kiemelni.
  • ??? Az alkalmazási körülmények legfontosabb jellemzőit kell csak bemutatni.
  • ??? A szakirodalmi részben már részletesen bemutatott módszer kapcsán a konkrét vizsgálatok érdekében beállított paraméter-értékeket és ezek indoklását kell csak reprodukálható futtatásokat lehetővé tevő módon megadni.

21. kérdés: Hogyan kell helyes felsorolásokat kialakítani?

  • ??? Ad hoc jelleggel, egy adott téma kapcsán legfontosabbnak ítélet kulcsszavakat kell listába foglalni.
  • ??? Mindenkor ABC sorrendben kell megadni a lista ad hoc elemeit.
  • ??? Mindenkor fontossági sorrendben kell megadni a lista ad hoc elemeit.
  • ??? Minden egyes felsorolás kihagyás- és átfedés-mentes fogalomkészlettel kell, hogy operáljon.

22. kérdés: Mi a legfontosabb szerepe a lábjegyzetnek?

  • ??? A lábjegyzet lehetőséget ad a szerzőnek a fő gondolati meder elhagyására és ad hoc kiegészítések megadására.
  • ??? A lábjegyzetbe kell beletenni minden részletet, mely a főszövegben is elhelyezhető lenne, de zavarná az olvasás gördülékenységét.
  • ??? A lábjegyzetbe csak a főszöveget igazoló tényeket szabad elhelyezni.
  • ??? A lábjegyzetbe azon - a főszövegben zömmel el sem helyezhető - kiegészítések kell, hogy szerepet kapjanak, melyek az idealizált Olvasótól kis mértékben eltérő Olvasót átsegíthetik a megértés pillanatnyi zavarain.

23. kérdés: Miként kell helyesen kezelni a rövidítéseket?

  • ??? A rövidítések ismerete az Olvasó problémája, vagyis azért vannak a rövidítések, hogy gyorsítsák a kommunikációt.
  • ??? Nem szabad sehol rövidítést alkalmazni a félreértések elkerülése végett.
  • ??? Jegyzékben kell megadni az alkalmazott rövidítések feloldását.
  • ??? Egy-egy rövidítés első említésekor (alapvetően szekvenciális olvasást feltételezve) azonnal meg kell adni ennek feloldását, ill. rövidítésjegyzéket kell mellékelni a dolgozathoz.

24. kérdés: Hogyan kell megadni a forrásmunkák adatait?

  • ??? Mindenkor elegendő csak a hivatkozott szerző nevét megadni, a többi az érdeklődő Olvasó dolga.
  • ??? Legalább a hivatkozott szerző nevét és műve évszámát meg kell adni.
  • ??? Csak olyan műre szabad manapság már csak hivatkozni, mely URL-ként adható meg.
  • ??? Az adott dolgozat formai követelményeiben kétszintű jelölésnek kell léteznie: egy szövegközi utalásrendnek (általában szerző, dátum, betűjel), ill. a szakirodalmi jegyzék formátumára vonatkozónak, melyben minden egyes könyvtári adat említése indokolt lehet - sőt az immár mindenkor elvárt idegen nyelvű források esetén ezek adatainak részleges fordítása is indokolt lehet.

25. kérdés: Mi a különbség az idézet és az utalás (vö.) között?

  • ??? Semmi, hiszen így is, úgy is meg kell adni, milyen műre hivatkozunk.
  • ??? Az utalás az az adat, mely megadja, milyen műből származik az idézet.
  • ??? Az idézet teljes szövegrészek átvételét, míg az utalás csak egy-egy szófordulat idézőjel nélküli beépítését jelenti.
  • ??? Az idézet esetén a kitett idézőjelek jelzik, mely szavak, mondatok kerültek szó szerint átvételre a megadott műből, míg az utalás azt jelzi, hogy a megadott mű alapján a szerző saját maga úgy értelmezte az ott leírtakat, ahogy itt olvasható.

26. kérdés: Hogyan kapcsolandó egy ábra/táblázat korrekt módon a szöveghez?

  • ??? Az ábrák és táblázatok csak laza, ad hoc kapcsolatban kell, hogy álljanak a szöveggel.
  • ??? A táblázatok a szövegben is jelzett adatok részletes, jól strukturált összefoglalását jelentik, míg az ábrák csak egyfajta színes dekoráció szerepét töltik be, az oldalak monotonitását csökkentendő.
  • ??? A táblázatok és az ábrák önálló, szöveg-független egységek, így a mellékletben a helyük.
  • ??? Minden egyes ábra és a táblázat sorszámára a szövegben utalni kell ezek tartalmának részletes bemutatásakor.

27. kérdés: Mikor használja valaki helyesen a határozatlan számneveket egy dolgozatban?

  • ??? Soha ne használjunk határozatlan számneveket (pl. kevés, néhány, sok, ill. több, legtöbb): egy dolgozathoz nem méltó a homályos fogalmazás.
  • ??? Mivel soha nem tudhatjuk, nem maradt-e ki valamilyen releváns adat a megfigyelésekből, így soha nem írjuk le, pl. hogy minden vagy egy sem, sokkal inkább hasznos némileg ködösen fogalmazni: majd mind, zöme, szinte egy sem, nagyon gyakran, majdnem soha, nemigen, valószínűleg több/nagyobb,...
  • ??? A szöveg stilisztikai értékétől függően szabadon alkalmazzuk a határozatlan számneveket a szerzői szabadság teljes védelmében.
  • ??? A folyó szövegben bármikor, bármilyen, a lényeget kifejező határozatlan számnevet használhatunk, de a lábjegyzetben kötelező ennek minél pontosabb részleteit tisztázni.

28. kérdés: Hogyan kell bánni helyesen az időre való utalásokkal egy dolgozatban?

  • ??? Soha ne használjunk pontatlan időkoordinátákat (pl. korábban, régebben, az előző években): egy dolgozathoz nem méltó a homályos fogalmazás.
  • ??? Soha ne használjunk pontos időbeli koordinátákat, mert hiteltelenné válunk, ha más forrásokból más adatok léte valószínűsíthető.
  • ??? A szöveg stilisztikai értékétől függően szabadon alkalmazzuk az idő-utalásokat a szerzői szabadság teljes védelmében.
  • ??? A folyó szövegben bármikor, bármilyen, a lényeget kifejező időbeli utalást használhatunk, de a lábjegyzetben kötelező ennek minél pontosabb részleteit tisztázni.

29. kérdés: Mikor használja valaki helyesen az értékkifejező jelzőket?

  • ??? Soha ne használjunk folyó szövegben ilyen jelzőket.
  • ??? Minden esetben használjunk ilyen jelzőket a kritikai attitűd nyilvánvalóvá tétele érdekében.
  • ??? A szöveg stilisztikai értékétől függően szabadon alkalmazzuk a jelzőket a szerzői szabadság teljes védelmében.
  • ??? A folyó szövegben bármikor, bármilyen, a lényeget kifejező időbeli utalást használhatunk, de a lábjegyzetben kötelező ennek minél pontosabb részleteit tisztázni.

30. kérdés: Hogyan kell helyesen használni a kérdéseket egy dolgozatban?

  • ??? Egy dolgozatban nincs helye kérdéseknek, csak megállapításoknak.
  • ??? Kérdéseket csak idézetek kapcsán, vagyis csak esetlegesen szabad használni.
  • ??? Csak költői kérdéseket szabad alkalmazni, melyre az Olvasó vagy keres magának választ, vagy nem.
  • ??? Minél több helyen a potenciális válaszok megadása, a leghelyesebb opció levezetése, s a nem megfelelők magyarázata mellett.

31. kérdés: Mi a kapcsolat dramaturgia/retorika általános szabályai és a dolgozat felépítése között?

  • ??? A dolgozat nem színdarab, nem ünnepi beszéd: így semmi.
  • ??? A dolgozatban kerülni kell minden teátrális, mesterkélt elemet.
  • ??? A szerző szíve joga, mikor, milyen eszközöket, milyen célok érdekében használ fel/ki.
  • ??? A dolgozat egy gondolatkísérlet, melyben a szerző egyszerre képviseli az ügyészt, a bírót és az ügyvédet minden egyes per, azaz problémamegoldás kapcsán.

32. kérdés: Van-e kapcsolat az objektum-orientált gondolkodásmód és egy dolgozat megírása között?

  • ??? A dolgozat más műfaj, mint a programozás, így az objektum-orientáltság nem értelmezhető a dolgozatok kapcsán.
  • ??? Az objektum-orientáltság értelmezhető a dolgozatokban, de messzemenően kerülni kell ennek mindennemű megjelenését az (átlag) Olvasó elrettentésének elkerülése érdekében.
  • ??? Az objektum-orientáltság értelmezhető a dolgozatokban, de csak jelzés-értékűen szabad élni a lehetőséggel, mivel a klasszikus retorika és dramaturgia szabályai által kialakított folyószövegből stílustörően kilógnak ezen betétek.
  • ??? A dolgozatokban alkotott fogalmak éppúgy objektum-halmazokként értelmezhetők, mint a programozás során használt objektumok, csak sokkal komplexebb összefüggés-rendszereket kell leírniuk: tehát, ha akarjuk sem tudjuk elkerülni ezek alkalmazását.

33. kérdés: Mit jelent a konszolidált fogalmi rend egy dolgozatban?

  • ??? A fogalmak jelentését nem a szerző határozza meg, tehát a fogalmi rend mindenkor annyira konszolidált, amennyire a társadalom ezt konszolidálttá tette.
  • ??? A szerző tetszőleges fogalmakat és ezek tetszőleges rendjét kell, hogy bevezesse a dolgozat elején annak érdekében, hogy a köznyelvi értelmezési rétegekből eredő félreértéseket kizárja.
  • ??? Csak olyan fogalmakat használjunk, melyek (köznyelvi) definíciói egyértelműek.
  • ??? A fogalmak konszolidációját pontszerűen, a problémák felmerülésének helyén ad hoc kell orvosolni.

34. kérdés: Miként kell bemutatni a dolgozat által érintett kombinatorikai tereket?

  • ??? Lényegében ad hoc jelleggel, a szövegfolyam belső logikája szerint.
  • ??? Sehogy, mert a kombinatorikai terek általános mérete a folyószöveg által kijelölt korlátok közé nem szorítható be.
  • ??? Becslés formájában.
  • ??? A kombinatorikai tér mérete számítható: tehát a számítás során alkalmazott képletet és ennek paramétereit kell bemutatni egzakt módon.

35. kérdés: Hogyan kell helyesen feldolgozni az eredményeket tartalmazó táblázatokat a folyószöveg kialakításakor?

  • ??? A szöveg és az eredménytáblák között csak a szövegbe került számértékek felismerhetősége kell, hogy legyen az egyetlen kapocs.
  • ??? Semmilyen számértékre nem tanácsos hivatkozni a szövegben: csak a táblázatok üzeneteit kell szövegesen is megfogalmazni.
  • ??? Minden egyes (rész)eredményt szövegesen is részletesen be kell mutatni a reprodukálhatóság támogatása érdekében.
  • ??? Az eredménytáblázatok formázásán keresztül az üzenet automatikus felismerésének elősegítését a szöveggel kell visszaigazolni, de ettől függetlenül szabatos utalással bármilyen részeredmények szövegesen egymással kapcsolatba hozhatók a dolgozat mondanivalójának alátámasztása érdekében.

36. kérdés: Mire kell figyelni speciális ábrák (szervezeti struktúra, folyamatábra, rendszer-vázlat) készítésekor?

  • ??? Az általunk készített ábrák lényegében műalkotások, így a szerző szabadságjogait semmi nem korlátozza.
  • ??? Csak a legfontosabb (sematikus) részletek bemutatására korlátozzuk magunkat.
  • ??? Csak akkor készítsünk speciális ábrát, ha ezt minden részletre kiterjedően kidolgozzuk.
  • ??? A mondanivaló szempontjából releváns ábraelemek bemutatása indokolt úgy, hogy minden jelnek (pl. vonal szín, méret, arány, irány, forma, stb.), ami az ábrára kerül, legyen jól átgondolt (jelmagyarázatban/szövegben rögzített) a jelentéstartalma.

37. kérdés: Miként járjunk el a helyesírás-ellenőrzés kapcsán?

  • ??? A szerző és az általa megbízott személyek kötelesek figyelmesen átolvasni a dolgozat szövegét.
  • ??? A helyesírás-ellenőrzés mindenkor és minden részletében az esetleges kiadó feladata.
  • ??? Helyesírás-ellenőrző bekapcsolásával védekezzünk az alapvető hibák ellen (elgépelések, vesszőhibák).
  • ??? A figyelmes olvasás tartalmi, a helyesírás-ellenőrző programok bevonása formai támogatást nyújt, de olyan szövegek esetén, melyek automatikus fordítása más nyelvekre megoldott, célszerű a fordítás érthetőségét is vizsgálni.

38. kérdés: Hogyan kezeljük helyesen az idegen nyelvi betéteket (idézeteket, szakkifejezéseket, utalásokat)?

  • ??? Egy magyar nyelvű dolgozatban mindent le kell fordítani magyarra.
  • ??? Mindent a forrás eredeti nyelven kell közölni.
  • ??? A szerző joga dönteni arról, mit milyen nyelven közöl.
  • ??? Az idegen nyelvi betéteknek üzenet értéke van, csak ott használjuk, ahol szükséges

39. kérdés: Hogyan kell egy lezárt kísérlet-sorozat, ill. számítás-sorozat eredményeit dolgozattá formálni a tartalomjegyzéken, mint tervezési segédleten keresztül?

  • ??? A dolgozattal nem kell megvárni az összes részeredményt, naplószerűen is bemutathatók a történések: tehát a tartalomjegyzék maga az időrend.
  • ??? Az eredmények ismeretében a szerző szabadon dönt a kiemelendő és elnagyolható részletekről: tehát a tartalomjegyzék önkényesen alakítható.
  • ??? A tartalomjegyzék alapstruktúrája a befogadó által adott: ezt kell feltölteni az eredményekkel.
  • ??? A szerző az eredmények ismeretében egyedi döntéseket kell, hogy hozzon az előírt keretek betartása mellett minden egyes alfejezet tartalmáról (üzenet), ezek egymásra épüléséről és arányairól.

40. kérdés: S Ön milyen aspektusokat/típushibákat emelne ki az ideális dolgozat közelítésének támogatására?

  • ??? Már ez is több mint sok...
  • ??? A konkrét formai elvárások részletezése fontosabb lenne.
  • ??? Semmit: a szerzők szabadságát nem illik korlátozni.
  • ??? Ha bármi felmerül gyanúként, azonnal írok egy email-t!