+ Ötletistálló +

Erre igazán büszkék vagyunk! close

+ MY-X DVD +

2017.VI.
A MY-X team egy tagja elnyerte a Bárdy Péter Természettudományi Díjat többek között kiemelkedő innovativitása okán!

2017.V.
A MY-X team egy tagjának a Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíj pályázatra benyújtott dolgozatát a Zsűri véleménye alapján az Alapítvány kuratóriuma matematikai különdíjban részesítette, ill. a kutatócsoport tagjának további tanulmányait egyszeri ösztöndíjjal segíti!

2017.IV.
Különdíjat kapott a MY-X team egyik tagja a minszki nemzetközi esszéíró versenyen a jövő iskolájában várható IKT használatról szóló tanulmányáért!

2017.IV.
III. helyezés a Hlavay Diákkonferencián!

2017.III.
Az NTP-NFTÖ támogatásával beszerzésre került egy prémium kategóriás laptop!

2017.II.
A TUDOK (nyíregyházi) országos döntőjéből sikeres továbbjutás a (székesfehérvári) Kárpát-medencei döntőbe!

Utolsó módosítás: 2015.07.19 * 14:08 - MIAÚ-RSS

Gondolatok a szavak matematikai értelmezésének lehetőségéről (avagy a tény-alapú fogalmazás alapvetései)

Vezércikk: 2009. július (MIAU No. 131.) - Pitlik László (MIAU) -
(Előző cikk: MIAU No. 130.)

A művészetek (vö. ünnepnapok) és a kommunikáció (vö. hétköznapok) az emberi érzékelésekre gyakorolt hatásokkal kísérelnek meg jelenségeket értelmeztetni. Nem titok, ezen értelmezés-kikényszerítési folyamat spontán, nem reprodukálható, jórészt az agykutatás számára mind a mai napig ismeretlen hatásmechanizmusokból állnak. S hogy ezen emberi folyamatok az idők kezdete óta léteznek, ahhoz semmi kétség nem férhet. A katarzist kiváltó vagy egyszerűen csak működő mechanizmusok pozitív tapasztalatai mellett (különösen a mai közbeszédet figyelve) számtalan esetben találkozhatunk: téves, megtévesztő, populista, demagóg, stb. üzenetekkel, melyek egy része tudatos, más része ösztönös.
Már itt a vezércikk elején érdemes leszögezni (a félreértések elkerülése végett), hogy minden, ami emberi (vö. művészet/kommunikáció), hasznos és (tovább)létezésre méltó jelenség (lévén ezek nélkül nem lennénk itt). DE:
Talán senkinek nem lenne ellenére, ha a negatív jelenségek aránya visszaszorítható lenne, vagyis az objektivitás, a bizonyíthatóság szerepe növelhető lenne mindennapi életünkben ezen tipikusan emberi területeken is?! A fenntarthatóságot feszegető kérdés már csak az, vajon az objektivitás növelése érdekében megteendő többlet-erőfeszítések rendszer (társadalmi) szinten vezethetnek-e egy stabil, új pályához (vö. új elektronhéjra való átlépéshez)?
S hogy ez az objektivizálás milyen operatív formákat öltsön, arról a demokratikus játékszabályok alapján többségi döntések hozhatók: pl. elegendő-e prevenciós jelleggel, ha minden statisztikai adat közhasznúsága mellett egyensúlyvesztési vészjeleket generál az OSAP szerves részeként egy erre a célra fejlesztett (autonóm: párt- és érdek-semleges) robotszakértő az MTI elsődleges hírforrásaként (vö.)? Vagy: pl. kell-e szankcióként megvonni a sajtó/szólás-szabadságot azoktól, akik a tényadatok alapján bizonyíthatóan téves üzenetekkel operálnak?
Az esetleges félreértelmezések kiküszöbölése érdekében vegyünk egy példát: Igaz-e, hogy Magyarország EU-tagországokhoz képest értelmezhető összesített versenypozíciója az elmúlt 2 kormányzati ciklusban rosszabb (jelző) lett / romlott (ige)?


Minden jelző/ige egy modell!?
Hazánk nemzetközi versenypozíciójáról CSAK akkor lehet/szabad érdemben nyilatkozni, ha ennek mérése legitim módon adott! Ettől a praktikusan technokrata (objektivitás-orientált) elvárástól függetlenül természetesen bármikor lehet közhangulatról/ szubjektív elégedettségi szintről beszélni módszereiben stabil közvélemény-kutatások alapján. /Itt muszáj utalni arra, hogy csak azok a kérdőíves felmérések értelmezése helyes, melyekből az illogikus válaszadók véleményei kizárásra kerülnek. (vö. MY-X Factor-Y FREE news: 2009.VI.08, ill. III.25.) Ismét csak természetesen a tévedés és a demokratikus butaság joga mindenkinek adott, de ennek felismerése és kezelése szintén nem lehet tilos!
A hasonlóságelemzés (minden eddigi tapasztalat és elméleti megfontolás alapján) képes n-dimenzióban (n féle mutatószám alapján) jellemzett objektumok (pl. országok) versenyhelyzetének objektív (tény-alapú és módszeres) levezetésére.
A cluster-elemzés (mint aktuális best practice) keretében a kutató eddig azt kereste, vajon milyen objektumcsoportok ismerhetők fel, ha az egyes objektumcsoportok (pl. sikeres és gyengélkedő országok) távolságát maximalizálni akarjuk egymáshoz képest. Ezen elemzési célok mellett a szélsőségesen alacsony vagy magas értékek szerepe erősebb az átlagos mutatószámértékekkel szemben. Más szavakkal: a cluster-elemzés szenzáció-hajhász (mint a média), demagógiára hajló (mint a politika), vagyis nem ismeri (f/el) az egyensúly fogalmát.
A hasonlóságelemzés keretében a fenti módszertani elvek ugyan visszatükröztethetők (Y0_max), de itt létezik ennek tükörképi is (Y0_min), amikor is azt keressük, tekinthetünk-e minden objektumot azonos csoportba tartozónak.
A két gondolatvilág párhuzamos létezésére tipikus példa a tízpróba. A klasszikus (cluster-elemzésre alapozó) elvek szerint néhány kiváló/kiugró teljesítmény elnyomhatja a többi átlagos/középszerű teljesítmény hatását. Az Y0_min megközelítésben sehol nem kell egy sportolónak győzni, ha mindenben a dobogó közelében tud lenni.


Ha ezen elveket mezőgazdasági üzemek mérleg-mutatói vetítjük rá, s az Y0_max és Y0_min alapon (azaz párhuzamosan) keressük indikátoronként (mutatószám-csoportonként: pl. krízis, produktivitás, likviditás, finanszírozás, stabilitás, eredményesség, gazdaságosság, rentabilitás) a legfontosabb mutatószámokat, ill. indikátorokat, akkor a két megközelítés szemmel láthatóan más fontosságot eredményez. Az Y0_max mutatószám-sorrend élén álló jelenségek a klasszikus gazdasági szakértői terminológiát juttatják az szemlélő eszébe, míg az Y0_min megoldás toplistája első ránézésre szokatlan/furcsa benyomást kelt, hiszen eddig ismeretlen aspektusból mutatja meg ugyan azt a világot: vagyis hatásmechanizmusonként emeli ki, mely fogalmak felelnek az üzemek közötti esszenciális különbségekért (vö.). Indikátor szinten a már jelzett nyolc fogalom világosan elválik egymástól: a klasszikus elvek által fontosabbnak ítélt indikátorok (jelenségek) egyetlen mondatba foglalva az alábbi összképet engedik felvázolni: LÉGY likvid, azaz old meg a finanszírozást (pl. hitelből), keltsd a krízis elkerülésére alkalmasság látszatát, s termelj egyre kevesebb inputból egyre nagyobb értéket (vö. produktivitás). Ezzel szemben az újszerű megközelítés 4 fogalmából alkotható mondat a következő: LÉGY stabil: vagyis stabilan sikeres, stabilan gazdaságos és stabilan rentábilis, azaz a felismert és kínálkozó lehetőségek arányában létezz!
Elismerve, hogy minden megfogalmazás magában hordja a vonnegut-i csúsztatás lehetőségét, mégis feltételezhető, hogy a két (matematikai értelemben is egymással ellentétes jellegű) elemzési logika világosan rajzolja ki a fenntarthatóság és szűklátókörű (válság-generáló) stratégiák fogalompárját.


Hasonlóan számokból levezethető volt a hátrányos helyzet törvényi jellemzésének parabolájaként a dekadencia fogalma (vö. MY-X Factor-Y FREE hírek 2009.V.29.). A két független vizsgálat alapján vélelmezhető, hogy humán értelmiség által alkotott és virtuóz módon esszékké kombinált, s egyben a definiálhatatlanság határait súroló fogalmak matematikai leképezése nem lehetetlen. S hogy ennek muszáj így lennie, arra a Konrad Lorenz által sugallt intuíció és heurisztika értelmezések adják a magyarázatot: Az ember (s egyben minden egyéb élőlény) ösztönösen intuitív, azaz ösztönösen találja meg több-kevesebb pontossággal a választ az általa érzékelt világ jelenségeire (ezek összefüggéseire). Vagyis a humán beállítottság keretében születő műalkotások és a műszaki értelmiség által felállított gépezetek ugyanazon intuitív folyamatok eredményei. S immár jól látható, hogy a hasonlóságelemzés alapján (mely maga is az intuíció-generálás matematikájának megtestesülése) a két eredménycsoport között világos átjárás van a tényadatokra támaszkodva.


S hogy miért is fontos mindez? Nos: a metaelméleti és kozmozófiai megközelítések számára minden gondolat egy puzzle-darabka, melynek helyét meg kell találni egy nagy egységes egészben. A hasonlóságelemzés által operacionalizált világértelmezésben elvileg minden fogalom visszavezethető mérésekre/megfigyelésekre, az ezeket feldolgozó módszerekre.


Minden jelző/ige egy-egy modell!? Ha mindent, amit mérni lehet, valóban meg is mérünk és ehhez az adatvagyonhoz szabadon hozzáférünk, akkor minden ösztönösen kimondott értékítéletünk (jelzőnk, igei szerkezetünk) helyessége/levezethetősége/tény-alapúsága/következetessége vizsgálható! Az intuíció ugyan hatalmas kincs, de nem működik hibátlanul! Sőt! Az intuíció is az evolúció hatása alatt áll: téved és elhal, közelít és túlél! (Az intuíció forrásának materiális/biokémiai vetületének kezelése nem ezen cikk tárgya. Hasonlóan a heurisztika és az intuíció közötti különbségek részletes bemutatásához...)
A zöldmozgalmak és centrumpártok, a hatalom stabilitásában érintett mindenkori vezetők számára a hasonlóságelemzés az az eszköz, mely általános érvényű (vö. GPS) segítséget jelenthet egy egyre kisebb amplitúdóval az ideális pályát követni tudó társadalmi fejlődés szavatolásához.


Nem illik, de mégis muszáj kimondani: az Einstein által is vallott elv, miszerint az egyszerűbb modell/magyarázat a jobb, a hasonlóságelemzés esetén is remélhetőleg legitimáló erőt jelent, hiszen a hasonlóságelemzés itt alkalmazott formái bárki által elsajátíthatók, néhány excel parancs és a solver segítségével azonnal munkára foghatók. Egy jó oknyomozó riporter ma már nem vádolhatna/támogathatna senkit egy-egy adekvát ellenőrzőszámítás nélkül (pl. túl drága-e a magyar autópálya-építés?).
Ahhoz azonban, hogy minél komplexebb, a mindenkori részletezettségű adatvagyonon minél egyértelműbb elemzéseket kaphassunk minél inkább valósidőben, a mindenkori teljes szabad számítókapacitás egységbe szervezése (vö. SETI) és minden adat közhasznúsága érdekében határozott lépéseket kell tenni. Az ismertetett elvekre épülő kibernetikus társadalom önvezérlő, s nem falanszter! A mai világ azonban számtalan esetben tényszerűen kicsinyes, irigy, demagóg, rosszindulatú, populista, én- és közösség-pusztító, monopolista, stb. De pechjére, vagy szerencséjére, éppen ezen feszültségek mentén (a lét határozza meg a tudatot?) egyben megadja az esélyt a tapasztalatok hajtotta intuíció számára önmaga gyengeségeit orvosolni képes megoldások, pl. a hasonlóságelemzés kitermelésére...
(részletek)


Észrevételeit érdeklődéssel várjuk email-ben!

((Vissza))
miau.gau.hu
myxfree.tool
rss.services